Posts in category: Aktualitások

Cégalapításkor több egyszeri vagy induláshoz kapcsolódó költséggel kell számolni. Ezek pontos összege függ a választott cégformától, az ügyvéd díjától, a tulajdonosi háttértől, a székhely megoldásától és attól is, hogy szükség van-e speciális szolgáltatásokra.

A leggyakoribb induló költségek közé tartozhatnak:

• ügyvédi munkadíj a társasági szerződés vagy alapító okirat elkészítéséhez,
• székhelyhasználati hozzájárulás vagy székhelyszolgáltatási szerződés díja,
• kézbesítési megbízotti szolgáltatás díja külföldi tulajdonos vagy ügyvezető esetén,
• céges bankszámla megnyitásához kapcsolódó esetleges banki költségek,
• bélyegzőkészítés, amely nem kötelező, de sok esetben praktikus,
• kamarai regisztráció és éves kamarai hozzájárulás,
• engedélyek, bejelentések vagy hatósági eljárások díjai, ha a tevékenység ezt igényli.

Egyszerűbb cégalapításnál az állami illeték és közzétételi költség sok esetben nem jelent jelentős tételt, de az ügyvédi díjjal, a székhellyel, a bankszámlával és az induló adminisztrációval mindenképpen számolni kell.

Korlátolt felelősségű társaság, vagyis Kft. alapításához legalább 3 000 000 Ft törzstőke szükséges. Fontos azonban megérteni, hogy a törzstőke nem klasszikus értelemben vett költség, hanem a társaság vagyona.

A törzstőke pénzbeli vagy nem pénzbeli hozzájárulásként is teljesíthető, és a társasági szerződésben meghatározott feltételek szerint kerülhet a cég rendelkezésére. A pontos megoldást mindig az ügyvéddel és a könyvelővel érdemes egyeztetni, mert a későbbi pénzügyi működésre és kifizetési lehetőségekre is hatással lehet.

Ha még a cégforma kiválasztása előtt áll, érdemes átgondolni, hogy Kft., Bt., egyéni vállalkozás vagy más működési forma illik-e legjobban a tervezett üzleti modellhez. A cégalapítás folyamatáról részletesebben korábbi cikkünkben is írtunk: cégalapítás lépései.

A gazdasági társaságoknak pénzforgalmi számlát kell nyitniuk. Ez a vállalkozás működésének alapfeltétele, hiszen a bevételek, kiadások, adófizetések és üzleti tranzakciók ezen keresztül történnek.

A bankszámlanyitás költsége bankonként eltérő lehet. Érdemes előre megnézni a havi számlavezetési díjat, az utalási díjakat, a bankkártya költségét, a devizás tranzakciók díját és azt is, hogy a bank milyen feltételekkel nyit számlát újonnan alapított cégnek.

A kamarai regisztrációról sem szabad megfeledkezni. A gazdálkodó szervezeteknek kamarai nyilvántartásba vételt kell kezdeményezniük, és évente kamarai hozzájárulást kell fizetniük. Az aktuális tájékoztatás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vállalkozói regisztrációs oldalán érhető el.

Ha szeretné átlátni a cégbejegyzés utáni kötelező teendőket is, érdemes elolvasni kapcsolódó cikkünket a cégalapítás utáni teendőkről.

Sok induló cégvezető meglepődik azon, hogy bizonyos költségek akkor is felmerülhetnek, ha a vállalkozás még nem termel árbevételt. Egy bejegyzett cégnek ugyanis akkor is lehetnek adminisztratív, könyvelési és fenntartási kötelezettségei, ha a működés érdemben még nem indult el.

Ilyen rendszeres költség lehet például:

• könyvelési díj vagy számviteli szolgáltatás díja,
• székhelyhasználati díj vagy székhelyszolgáltatás díja,
• kézbesítési megbízotti szolgáltatás díja külföldi érintettség esetén,
• bankszámla fenntartási díja,
• kamarai hozzájárulás,
• számlázóprogram, vállalatirányítási rendszer vagy egyéb szoftver díja,
• domain, tárhely, e-mail, telefon vagy más üzleti infrastruktúra költsége,
• biztosítások, engedélyek, szakmai tagságok vagy hatósági díjak, ha a tevékenység megköveteli.

Ezeket a fix költségeket már az üzleti tervben érdemes szerepeltetni, mert a vállalkozás első hónapjaiban gyakran még alacsony a bevétel, miközben az adminisztratív kiadások már jelentkeznek.

A cégnek rendelkeznie kell hivatalos székhellyel. Ez lehet saját ingatlan, bérelt iroda, tulajdonosi hozzájárulással használt cím vagy professzionális székhelyszolgáltatás.

Sokan elsőre az otthoni címet választják, mert úgy gondolják, ez költségmentes megoldás. A valóságban azonban az otthoni székhelynek is lehetnek kockázatai: a lakcím nyilvánosan megjelenhet, a hivatalos levelek a magánpostával keveredhetnek, és bizonyos esetekben közműhasználati, banki vagy hatósági kérdések is felmerülhetnek.

Egy megbízható székhelyszolgáltatás nemcsak címet ad, hanem hivatalos iratátvételt, küldeménykezelést, adminisztratív támogatást és rendezett céges hátteret is biztosíthat.

Újonnan alapított cég esetén a székhelyszolgáltatási szerződés előkészítéséről itt talál részletes információt: székhelyszolgáltatási szerződés új alapítású cég esetén.

A vállalkozás működése során több adónemmel is számolni kell. Ezek pontos köre függ a választott adózási formától, a cég tevékenységétől, árbevételétől, foglalkoztatotti létszámától és attól is, hogy a vállalkozás áfakörös-e vagy alanyi adómentes.

Kft. esetében jellemzően két fő társasági adózási rendszer merülhet fel:

• társasági adó, vagyis TAO, amelynek általános mértéke 9%,
• kisvállalati adó, vagyis KIVA, amely bizonyos vállalkozásoknak egyszerűbb és kedvezőbb megoldás lehet.

A KIVA különösen azoknál a cégeknél lehet előnyös, ahol jelentősebb a bérköltség, a nyereséget visszaforgatják, vagy a vállalkozás megfelel a KIVA választására vonatkozó feltételeknek. A döntést azonban mindig könyvelővel vagy adótanácsadóval érdemes kiszámolni.

Az áfa szintén fontos kérdés. Nem mindegy, hogy a cég áfakörös lesz, alanyi adómentességet választ, vagy olyan tevékenységet végez, amely speciális áfakezelést igényel. Az áfával kapcsolatos döntések az árképzésre, a beszerzésekre és az ügyfélkörre is hatással lehetnek.

A helyi iparűzési adó, röviden IPA vagy HIPA, sok vállalkozás számára az egyik legfontosabb helyi adóteher. Mértékét az adott önkormányzat határozza meg, legfeljebb a törvényben meghatározott felső határig.

Sok településen az iparűzési adó mértéke 2%, de vannak olyan települések is, ahol a mértéke 0%. Csomád ilyen szempontból kedvező választás lehet, mert iparűzési adómentes székhelymegoldást kínálhat azoknak a vállalkozásoknak, amelyeknél a székhelyváltás jogszerűen és üzletileg is indokolt.

Fontos azonban, hogy az iparűzési adómentes székhely nem minden vállalkozásnál jelent automatikus teljes adómegtakarítást. Ha a cég más településen telephellyel, fiókteleppel vagy jelentős gazdasági jelenléttel rendelkezik, akkor az iparűzési adó megosztás szabályait is vizsgálni kell.

Ha szeretné előzetesen megbecsülni, hogy vállalkozása mennyi iparűzési adót fizethet, használja az iparűzési adó kalkulátort, vagy nézze meg az iparűzési adó optimalizálás lehetőségét.

Ha a cég munkavállalót foglalkoztat, akkor a munkabér mellett a kapcsolódó adókat és járulékokat is figyelembe kell venni. A munkavállalótól levonásra kerülhet a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulék, a munkáltatót pedig szociális hozzájárulási adó terhelheti.

A legfontosabb általános tételek közé tartozhat:

• személyi jövedelemadó, általánosan 15%,
• társadalombiztosítási járulék, általánosan 18,5%,
• szociális hozzájárulási adó, általánosan 13%.

Az ügyvezető jogviszonyát különösen fontos jól beállítani. Nem minden esetben kell az ügyvezetőnek munkaviszonyban állnia a saját cégében, de a társas vállalkozói, megbízási vagy munkaviszonyos működésnek eltérő adózási és járulékfizetési következményei lehetnek.

Ha az ügyvezető máshol már biztosított, például másik munkaviszonyban áll, azt megfelelően igazolni és kezelni kell. Külföldi biztosítási jogviszony esetén különösen fontos a könyvelővel és szükség esetén adótanácsadóval történő egyeztetés.

A cégalapítás költségeinek tervezésekor érdemes különválasztani az egyszeri induló költségeket, a havi fix működési költségeket és a bevételtől függő változó költségeket.

Az egyszeri költségek közé tartozhat például az ügyvédi díj, a bélyegző, az induló adminisztráció, az engedélyek és a székhely előkészítése. A havi fix költségek közé kerülhet a könyvelő, a székhelyszolgáltatás, a bankszámla, a szoftverek és az üzleti infrastruktúra. A változó költségek közé pedig az anyagköltség, árubeszerzés, alvállalkozói díjak, marketingköltségek és munkabérek tartozhatnak.

A költségtervben érdemes minimum 6–12 hónapos időtávban gondolkodni. Így láthatóvá válik, mekkora tartalékra van szükség ahhoz, hogy a vállalkozás az első időszakban stabilan működjön.

• Mennyi az egyszeri induló költség?
• Mennyi a havi fix költség akkor is, ha nincs árbevétel?
• Mekkora bevétel kell a nullszaldóhoz?
• Milyen adókat kell fizetni a választott működési forma mellett?
• Milyen költségek nőnek a bevétellel együtt?
• Van-e iparűzési adómegtakarítási lehetőség?

A cég alapításának és működtetésének költségei kulcsfontosságúak a vállalkozás hosszú távú sikeréhez. Az induló kiadások önmagukban még nem mutatják meg, mennyibe kerül valójában egy vállalkozás fenntartása.

A megfelelő tervezés, a könyvelővel történő egyeztetés, az adózási forma tudatos kiválasztása, a székhely kérdésének rendezése és a fix költségek előzetes felmérése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a vállalkozás stabilan és fenntartható módon működjön.

A siker nemcsak a piaci lehetőségek kihasználásán múlik, hanem azon is, hogy a cégvezető mennyire tudatosan kezeli a költségeket, az adókat és az adminisztratív kötelezettségeket. Ha pedig a cél a rendezett céges háttér és az iparűzési adó szempontjából kedvező székhely, érdemes áttekinteni a Company Assistant Service Kft. székhelyszolgáltatási csomagjait.