HIPA

HIPA – Helyi Iparűzési Adó

HIPA – Helyi Iparűzési Adó

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott adó. Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található.

Törvényi háttér:

Az iparűzési adóról az 1990. Évi C törvény a helyi adókról IV. Fejezete rendelkezik, illetve a helyi önkormányzatok honlapján található meg a helyileg bevezetett feltételek, kedvezmények, és az adó pontos mértéke is.

A törvény alapján az alábbi feltételek vonatkoznak minden adózóra:

  1. Az adó maximális mértéke 2%, azonban ettől az önkormányzatok eltérhetnek, és dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be.
  1. Kedvezmények:
  • évre vonatkozó változások: A járványhelyzetre való tekintettel a Magyar Kormány 2021-re változásokat vezetett be, és az iparűzési adóelőleget országosan a felére csökkentette. Ennek feltétele, hogy február 25-ig az adott cég nyilatkozott arról, hogy a vállalkozás KKV-nak (kis- és középvállalkozás) minősül, és maximum 4 milliárd Forint az árbevétele. Fontos azonban, hogy a feltételeknek való megfelelőséget a kapcsolt és partnervállalkozások adatainak összeszámításával együtt szükséges megvizsgálni. Aki ezt a nyilatkozatot nem tette meg, a következő bevalláskor visszaigényelheti a többletként befizetett pénzt. Továbbá a 639/2020 (XII.) Kormányrendelet alapján 2021-ben maximum 1% lehet a HIPA.
  • Ideiglenes tevékenység adókötelezettsége: 2021-től megszűnt az ideiglenes tevékenység fogalma a törvényben, azaz nem keletkezik adókötelezettsége a vállalkozónak a 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenység folytatása esetén. Továbbá abban az esetben sem kell az adót megfizetni, ha a vállalkozás magyarországi székhely vagy telephely hiányában végez bevételszerző tevékenységet.

Viszont, ha a vállalkozás az adott településen 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, továbbra is telephelye jön létre, így HIPA alá történő bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettsége is keletkezik.

  • Szokásos piaci árkorrekció: 2021-től azon vállalkozások esetén, akik a társasági adó törvény értelmében szokásos piaci ár alkalmazására kötelezettek, a kapcsolt vállalkozásaikkal kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget a szokásos piaci ár alapulvételével állapíthatják meg.
  • Adóalap-megosztás tartós gépjárművek bérletbe / lízingbe adása esetén: a 2021-től a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni. Ezen rendelkezésnek kizárólag olyan vállalkozások esetén van jelentősége, amelyek több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végeznek iparűzési tevékenységet, hiszen ebben az esetben az adó alapját meg kell osztaniuk az érintett önkormányzatok között.
  1. Az adó alanya: Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
    1. egyes – vállalkozási tevékenységet végző – magánszemélyek
    2. jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is
    3. egyéni cégek, egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket
  1. Vállalkozó: Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is. A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak)
    1. egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély
    2. közjegyző
    3. önálló bírósági végrehajtó
    4. egyéni szabadalmi ügyvivő
    5. ügyvéd
    6. szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlója
  1. Mezőgazdasági őstermelő: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.
  1. Adókötelezettség: Az adóalanyt azon településen terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye van.
  • Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén székhelynek számít a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye.
  • Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől – ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), Napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Telephelynek számít a TEÁOR szerinti építőipari tevékenység folytatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladta. Ha a vállalkozó ilyen jellegű tevékenységet végez és annak időtartama a településen előreláthatóan a 180 napot meghaladja, akkor már a tevékenységvégzés kezdetén, mint állandó jellegű tevékenységet végzőként jelentkezhet be, azaz létrehozhat telephelyet.

  1. Bevallási kötelezettség teljesítésének módja:

Az iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), illetve a Htv-ben meghatározott időpontig:

  • az állami adóhatóság elektronikus bevallás-kitöltő és ellenőrző rendszerén keresztül elektronikus úton közvetve vagy
  • egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany döntése esetén közvetlenül, akár papíralapon
  • az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti önkormányzati, fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatósághoz kell eljuttatni.

Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) elektronikusan benyújtott, állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásokon a NAV összefüggés-vizsgálatokat végez.

Az ellenőrzés eredményétől függően a NAV:

  • értesítést küld az érintett önkormányzathoz való továbbításról, vagy
  • tájékoztat az azonosított hibák listájáról. A hibák javítása után a bevallást újból be kell nyújtani.
  1. Adóügyekben illetékes:

A bevallás-benyújtás módjától függetlenül a Htv. 9. §-a értelmében helyi adóügyben, így iparűzési adóügyben is az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót bevezette, így iparűzési adóügyben hatósági eljárásra, adózói tájékoztatásra csak az önkormányzati adóhatóság jogosult és kötelezett. A helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget az adót megállapító önkormányzat iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

  1. Mit hol talál?

Az adózó az önkormányzat rendeletében rögzített adótényállási elemekről (ide értve különösen az adó mértékét, az önkormányzat döntése szerinti rendeleti adóelőny-szabályokat, a pénzforgalmi számlaszámokat), illetőleg az első fokon eljáró önkormányzati adóhatóság elérhetőségi információiról az önkormányzat honlapján (amennyiben az önkormányzat honlapot fenntart), illetőleg a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján (https://hakka.allamkincstar.gov.hu) oldalán tud részletesebben tájékozódni. A Magyar Államkincstár az e célra fenntartott honlapját havi rendszerességgel frissíti.

2021-től az állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó, helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell benyújtani elektronikusan. Az ehhez szükséges nyomtatványok a NAV honlapján elérhetők.

Két fontos kivétel:

  • A 2021-et megelőző évekre vonatkozó, ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységgel kapcsolatos bevallásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz kell benyújtani.
  • Azok a magánszemély vállalkozók, akik nem egyéni vállalkozóként végzik tevékenységüket, a hipa bevallást papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is benyújthatják.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Iparűzési adó számítása bevallása és befizetése vállalkozásoknak

Hogyan számoljuk ki az iparűzési adó alapját?

Közzétéve: 2021.09.22.

A helyi iparűzési adó, röviden HIPA vagy IPA, a vállalkozások egyik legfontosabb helyi adója. Nem közvetlenül az államnak, hanem az érintett önkormányzatnak fizetendő, és sok cég számára jelentős éves költséget jelenthet. Éppen ezért fontos tudni, mikor kell fizetni, hol kell bevallani, hogyan számolható ki, és mikor lehet jogszerűen csökkenteni.

A köznyelvben iparűzési adóként ismert adófajta hivatalos neve helyi iparűzési adó. Rövidítve HIPA-nak vagy IPA-nak is nevezik. A helyi iparűzési adó alapvetően ahhoz a településhez kapcsolódik, ahol a vállalkozás székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, illetve ahol állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez.

Az IPA azért fontos, mert sok vállalkozásnál évente akár több százezer vagy több millió forintos tételt is jelenthet. Ugyanakkor vannak olyan települések, ahol az iparűzési adó mértéke 0%, ezért a székhelyválasztás és az iparűzési adó optimalizálás tudatos vizsgálata komoly pénzügyi előnyt jelenthet.

Ebben a cikkben összefoglaljuk, mitől függ az iparűzési adó mértéke, hogyan számolható ki az adóalap, mikor kell megosztani az adót több település között, hogyan történik a bevallás és befizetés, illetve mire érdemes figyelni székhelyváltás előtt.

1

Mi az a helyi iparűzési adó?

A helyi iparűzési adó a helyi adók egyik típusa. A részletes szabályokat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény tartalmazza. A HIPA sajátossága, hogy az adott települési önkormányzat dönt a bevezetéséről és a mértékéről, a törvényi keretek között.

A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről az önkormányzat dönt, legfeljebb 2%-os mértékig. Ezért fordulhat elő, hogy az egyik településen 2% az adókulcs, máshol ennél alacsonyabb, bizonyos településeken pedig 0%.

Az aktuális települési adókulcsokat és helyi szabályokat mindig érdemes hivatalos forrásból ellenőrizni, például a Magyar Államkincstár helyi adó adatbázisában.

Röviden: az iparűzési adó helyi adó, ezért nem minden településen ugyanakkora. A vállalkozás székhelye és telephelye ezért pénzügyi szempontból is fontos lehet.
2

Kinek kell iparűzési adót fizetnie?

Helyi iparűzési adókötelezettség akkor merülhet fel, ha a vállalkozás egy adott településen állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez. Ez jellemzően a vállalkozás székhelyéhez vagy telephelyéhez kapcsolódik.

Az iparűzési adó nemcsak társas vállalkozásokat érinthet, hanem egyéni vállalkozókat is. Az, hogy pontosan mennyit kell fizetni, függ a bevételtől, az adóalap-megállapítás módjától, a települési adókulcstól és attól is, hogy van-e más településen telephely vagy fióktelep.

Az egyéni vállalkozók számára különösen fontos lehet az egyszerűsített adóalap-megállapítás vizsgálata. Erről bővebben a könyvelő tud pontos tájékoztatást adni, de kiindulásként érdemes átnézni a székhelyszolgáltatás egyéni vállalkozóknak témáját is.

Fontos: attól, hogy valaki kisvállalkozó vagy egyéni vállalkozó, még lehet iparűzési adókötelezettsége. A pontos szabályokat mindig a konkrét vállalkozás adatai alapján kell vizsgálni.
3

Mitől függ, hogy hol kell fizetni az iparűzési adót?

Az iparűzési adó helye alapvetően attól függ, hogy a vállalkozás hol rendelkezik székhellyel, telephellyel vagy olyan állandó üzleti jelenléttel, amely a helyi adó szabályai szerint adókötelezettséget keletkeztet.

Székhelynek általában az a cím minősül, amely a cégnyilvántartásban, egyéni vállalkozói nyilvántartásban vagy más hivatalos nyilvántartásban székhelyként szerepel. Ez az a cím, ahová a hivatalos levelek érkeznek, és ahol a vállalkozás iratkezelési kötelezettségei is kapcsolódhatnak.

Telephelynek minősülhet például az iroda, raktár, műhely, üzlet, gyár vagy más állandó üzleti létesítmény, ahol a vállalkozás tényleges gazdasági tevékenységet végez.

Ha a vállalkozás székhelye és telephelye külön településen található, akkor az iparűzési adóalapot a jogszabály szerinti módszerek alapján meg kell osztani. Erről részletesen írtunk az iparűzési adó megosztás szabályairól szóló cikkünkben.

4

Mi a különbség a székhely és a telephely között?

A székhely a vállalkozás hivatalos címe, amely a nyilvántartásokban szerepel. Ez nemcsak levelezési cím, hanem olyan hivatalos elérhetőség, ahol a vállalkozásnak biztosítania kell az iratok átvételét és kezelését.

A telephely ezzel szemben az a hely, ahol a vállalkozás tényleges, állandó jellegű gazdasági tevékenységet végez. Ez lehet például iroda, üzlethelyiség, raktár, műhely vagy más üzleti létesítmény.

A különbség azért fontos, mert az iparűzési adó szempontjából nemcsak a székhely, hanem a telephely is adókötelezettséget eredményezhet. Ha a vállalkozás több településen van jelen, akkor az IPA-t nem feltétlenül csak a székhely szerinti önkormányzatnál kell figyelembe venni.

Ha szeretné részletesebben megérteni a fogalmakat, olvassa el cikkünket a székhely, telephely és fióktelep különbségéről.

5

Mitől függ az iparűzési adó mértéke?

Az iparűzési adó mértékét az adott önkormányzat határozza meg, a törvényi maximumon belül. Sok településen az adó mértéke 2%, de vannak ennél kedvezőbb adókulcsú települések, illetve olyan helyek is, ahol az IPA mértéke 0%.

Ezért ugyanakkora adóalap mellett két vállalkozás teljesen eltérő iparűzési adóterhet viselhet, ha eltérő településen található a székhelyük vagy telephelyük.

A 2021-es járványhelyzet idején a kormány átmeneti szabályt vezetett be, amely bizonyos mikro-, kis- és középvállalkozásoknál 1%-ban maximálta a helyi iparűzési adó mértékét. Ez azonban egy történeti, különleges időszakhoz kapcsolódó szabály volt, ezért a jelenlegi adótervezésnél mindig az aktuális önkormányzati adókulcsokat kell ellenőrizni.

Gyakorlati tanács: soha ne régi cikkekből vagy régi bevallási adatokból induljon ki. A települési IPA-kulcsot mindig az adott évre és adott önkormányzatra kell ellenőrizni.
6

Hogyan számolható ki az iparűzési adó alapja?

Az iparűzési adó alapja általánosságban a vállalkozás nettó árbevételéből indul ki. Ebből bizonyos, jogszabályban meghatározott tételek levonhatók, például az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az alvállalkozói teljesítések értéke és bizonyos kutatás-fejlesztési közvetlen költségek.

Az egyszerű képlet így néz ki:

  • nettó árbevétel,
  • mínusz levonható tételek,
  • egyenlő iparűzési adóalap,
  • szorozva az adott települési adókulccsal.

A valós számítás azonban ennél összetettebb lehet, különösen nagyobb árbevétel, több telephely, speciális tevékenység vagy egyszerűsített adóalap-megállapítás esetén.

Részletesebb magyarázatot itt talál: hogyan számoljuk ki az iparűzési adó alapját. Gyors becsléshez pedig használható az iparűzési adó kalkulátor.

A pontos IPA-alapot mindig a könyvelővel érdemes egyeztetni, mert a levonható tételek és a megosztási szabályok jelentősen befolyásolhatják a fizetendő adót.
7

Kedvezmények és mentességek az iparűzési adóban

Az önkormányzatok a helyi rendeleteikben bizonyos kedvezményeket vagy mentességeket is meghatározhatnak. Ezek településenként eltérhetnek, ezért mindig az adott önkormányzat szabályait kell ellenőrizni.

Előfordulhat például, hogy egy település bizonyos adóalap alatt kedvezményt vagy mentességet biztosít, vagy meghatározott vállalkozói körök számára állapít meg könnyítést. A helyi szabályokat az önkormányzat honlapján vagy a Magyar Államkincstár helyi adó adatbázisában lehet ellenőrizni.

A legnagyobb különbséget ugyanakkor sok vállalkozásnál nem egy részleges kedvezmény, hanem az jelentheti, ha a vállalkozás olyan településen rendelkezik székhellyel, ahol az iparűzési adó mértéke 0%.

Fontos azonban, hogy a 0%-os IPA nem minden vállalkozásnál jelent automatikus teljes adómegtakarítást. Ha a cégnek más településen telephelye vagy fióktelepe van, akkor az adóalap-megosztás szabályait is vizsgálni kell.

8

Hogyan történik az iparűzési adó bevallása?

A helyi iparűzési adóbevallást az iparűzési adót működtető, székhely vagy telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. A bevallás elektronikus benyújtása a NAV rendszerén keresztül is történhet.

A NAV tájékoztatása szerint az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban, vagyis az ONYA-ban már a 25HIPAK és 26HIPAK űrlapok is kitölthetők. A HIPAK bevallás az ÁNYK-ban is elérhető marad 2026. december 31-ig.

Az aktuális bevallási lehetőségekről a NAV HIPAK / ONYA tájékoztatójában, illetve a 26HIPAK nyomtatvány oldalán lehet tájékozódni.

Az éves bevallás általános határideje jellemzően az adóévet követő május 31. Ettől eltérő esetekben, például megszűnés, átalakulás vagy speciális adózási helyzet esetén más határidők is felmerülhetnek, ezért a könyvelővel mindig egyeztetni kell.

A korábbi 21HIPA nyomtatvány már elavult hivatkozás. Mindig az adott adóévre vonatkozó aktuális HIPAK nyomtatványt kell használni.
9

Mikor és hova kell befizetni az iparűzési adót?

Az iparűzési adót nem a NAV központi adószámlájára, hanem az érintett önkormányzat iparűzési adó számlájára kell befizetni. Ez akkor is igaz, ha a bevallás elektronikus benyújtása NAV-felületen keresztül történik.

Az iparűzési adóelőlegekhez kapcsolódó leggyakoribb határidők március 15. és szeptember 15. Az éves bevallás és elszámolás alapján dől el, hogy a vállalkozásnak van-e további fizetési kötelezettsége, vagy túlfizetése keletkezett.

A pontos számlaszámot mindig az érintett önkormányzat honlapján vagy hivatalos tájékoztatójában kell ellenőrizni. Több település érintettsége esetén különösen fontos, hogy a befizetés a megfelelő önkormányzathoz kerüljön.

Gyakorlati tanács: ha a cég székhelye és telephelye külön településen van, a befizetés és a bevallás kezelését mindig könyvelővel egyeztesse, mert több önkormányzat is érintett lehet.
10

Miért fontos a székhelyválasztás az IPA szempontjából?

A székhelyválasztás nemcsak adminisztratív kérdés, hanem pénzügyi döntés is lehet. Ha a vállalkozás olyan településen rendelkezik székhellyel, ahol az iparűzési adó mértéke 0%, akkor bizonyos esetekben jelentős adómegtakarítás érhető el.

Ugyanakkor a székhelyváltást mindig körültekintően kell megvizsgálni. Nem elegendő csak azt nézni, hogy a kiválasztott településen 0% az IPA. Figyelni kell arra is, hogy van-e a vállalkozásnak más településen telephelye, fióktelepe, raktára, üzlete, irodája vagy más állandó gazdasági jelenléte.

Ha szeretné előzetesen felmérni a lehetőségeket, érdemes áttekinteni az iparűzési adó optimalizálás témáját, illetve használni az IPA kalkulátort.

A Company Assistant Service Kft. székhelyszolgáltatási csomagjai azoknak a vállalkozásoknak kínálnak megoldást, amelyek Budapest közelében keresnek rendezett, megbízható és iparűzési adó szempontjából is kedvező székhelyet.

Összegzés: az iparűzési adó tervezhető, de nem szabad félvállról venni

A helyi iparűzési adó minden vállalkozás számára fontos kérdés, mert közvetlenül befolyásolhatja a cég éves adóterheit. A fizetendő IPA összege függ a vállalkozás adóalapjától, a települési adókulcstól, a székhelytől, a telephelyektől és az esetleges adóalap-megosztási szabályoktól.

A régi, 2021-es szabályok helyett ma már mindig az aktuális Htv.-t, önkormányzati rendeleteket, NAV-tájékoztatókat és Magyar Államkincstár adatbázist érdemes figyelni. A régi nyomtatványhivatkozások, átmeneti kedvezmények és járványidőszaki szabályok könnyen félrevezetők lehetnek.

A jó döntéshez könyvelői egyeztetés, pontos adatok és körültekintő székhelyvizsgálat szükséges. Ha a vállalkozás működése alapján jogszerűen kihasználható egy iparűzési adómentes székhely, az jelentős megtakarítást eredményezhet, de ezt minden esetben egyedileg kell megvizsgálni.

Cass_imrendelet

7/2017 (VI.1) és 9/2017 (VII.18) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról

7/2017 (VI.1) és 9/2017 (VII.18) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról

Az Igazságügyi Minisztérium által 2017-ben elrendelt szabályozás meghatározza a cégek és a megbízott székhelyszolgáltató között létrejövő szerződés alapját és a szerződéskötés menetét. Felsorolja, hogy a székhelyszolgáltatónak és ügyfelének milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Mostani cikkünkben ezen rendelet részletes ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni a cégvezetők dolgát.

Székhelyszolgáltatás igénybevétele szinte semmilyen plusz feladattal nem jár az igénybe vevőnek. Cégvezetőként csupán egyetlen kötelessége van a szerződés megkötése kapcsán, míg a székhelyszolgáltatással megbízott félnek számos pontra oda kell figyelnie, hogy a szolgáltatás jogtiszta és transzparens legyen, mind az ügyfél, mind a hatóságok számára.

A következőkben elsőként is a székhelyszolgáltatókra vonatkozó kritériumokat mutatjuk be.

A székhelyszolgáltatónak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

1. A székhelyszolgáltatók bejelentkezési kötelezettsége:

A székhelyszolgáltató köteles bejelentkezni 2020. január 10-e óta a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájához.

2. A rendelet meghatározza, hogy melyik ingatlan szolgálhat székhelyként. Csak az a szolgáltató kínálhat székhelyszolgáltatást, amely ezen három kategória valamelyikébe beletartozik:

  • a székhely a szolgáltatást kínáló fél kizárólagos tulajdonában van, vagy
  • a székhelyszolgáltatást nyújtó félnek bejegyzésre került használati joga van az adott címen, vagy
  • az ingatlan tulajdonosa előzetesen engedélyt adott a szolgáltatónak:
    • ha a két fél számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, vagy
    • a szolgáltató a cég cégjegyzék adatai között, mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
    • a szerződést kötő felek között könyvvezetési szolgáltatás is fennáll

3. A székhelyszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a megbízó cég cégtáblát közterületről is jól látható helyen elhelyezze.

4. A székhelyszolgáltató az igénybe vevő iratainak, ingóságainak kezelése kapcsán köteles biztosítani az alábbiakat:

      • Minden ügyfél iratait, ingóságait a saját, valamint más ügyfelek irataitól és ingóságaitól jól elkülönítve tárol.
      • A szerződésbe foglalt iratokról és ingóságokról a szolgáltató köteles naprakész, tételes iratjegyzéket vezetni.
      • Szerződés megszűnésekor a székhelyszolgáltató köteles a nála lévő iratokat, ingóságokat és azok iratjegyzékét a megbízónak átadni.
      • A szolgáltató köteles tűrni az esetleges hatósági kényszerintézkedéseket, valamint az érintett cég felé haladéktalan értesítési kötelezettséggel rendelkezik.
      • A megbízott szolgáltató köteles átvenni a megbízónak címzett postai küldeményeket, valamint erről az átvétel tényéről 1 munkanapon belüli értesítési kötelezettséggel rendelkezik a megbízó felé.

Az ügyfeleknek az alábbi kritériumot kell teljesítenie a szerződés megkötését követően:

 

  1. A megbízó köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételét be kell jelenteni.[1]

A székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettség [2] azokra az esetekre vonatkozik, ha:

  • a székhelyszolgáltatási jogviszony 2017. január 1-jét követően jött létre (függetlenül attól, hogy újonnan alakult vagy már működő ügyfél vesz igénybe székhelyszolgáltatást), vagy
  • a korábban létrejött székhelyszolgáltatási jogviszony 2017 január 1-jét követően módosult.

Az egyéni vállalkozóknak a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentését NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg kell írásban megtenniük.

A cégbíróságon keresztül bejelentkező adózóknak pedig a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül a NAV-nál közvetlenül is be kell jelenteniük írásban a székhelyszolgáltatás igénybevételét.

(forrás: nav.gov.hu)

[1] Az adózás rendjéről szóló új 2017. évi CL. számú törvény 1. sz. melléklet 1.7. pontja alapján az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó – székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén – a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját

[2] A bejelentés, változásbejelentés a ’T101E, ’T201T adatlapokon tehető meg

Az IM rendelet a székhelyszolgáltató és az igénybe vevő cég kötelezettségei mellett kitér még a szerződéskötés formájára, a szerződés időtartamára, valamint a szerződésben kötelezően meghatározandó elemekre. Ezen kikötések az alábbiak:

  1. A létrejövő szolgáltatási kapcsolatot írásban kell megkötni.
  2. Ezen szolgáltatás időtartama lehet:
  • határozatlan: a szerződés minden esetben határozatlan időre szól, kivéve:
  • határozott idejű: amennyiben az igénybe vevő cég is határozott időre kerül megalapításra.
  • Fontos leszögezni, hogy a rendes felmondás jogát a felek 1 éven belül nem gyakorolhatják.
  1. Kötelezően meg kell határozni a cég által a székhelyen őrzendő iratokat eredetiben, vagy az eredetivel megegyező digitális dokumentum formájában. Minimális előírás, hogy minden esetben a székhelyen kell őrizni:
  • a cég cégiratait, azaz az alapdokumentumokat
  • a cég hatósági engedélyeit
  • adóhatósághoz történő adat-bejelentési kötelezettséggel összefüggő iratokat
  • a cég számviteli törvény szerinti beszámolóját

A székhelyszolgáltatók felügyeleti szerve 2020. január 10-e óta a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 2021. június 10-én lépett hatályba, amelynek értelmében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) 76/E. § (1) bekezdése kiegészült azzal, hogy „A felügyeleti szerv a tevékenység végzésére irányuló kérelem előterjesztéséről a székhelyszolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról 15 napon belül értesíti az állami adó-és vámhatóságot. A felügyeleti szerv a nyilvántartásba vett szolgáltatókat a honlapján közzéteszi.” (forrás: nav.gov.hu)

A székhelyszolgáltatók és a cégek transzparenciáját és jogszerűségét elősegítve a felügyeleti szervezet minden héten frissített nyilvántartást tesz közzé a jelenleg jogszerűen működő székhelyszolgáltató cégekről. Ezen lista IDE kattintva érhető el.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Letölthető dokumentumok

Letölthető szerződések

Felkerült weboldalunkra az általunk összeállított Általános Szerződési Feltételek dokumentum, valamint a székhelyszolgáltatásra vonatkozó Egyedi szerződési minta is. Ezen dokumentumok mindegyikét weboldalunk felső menüsorának utolsó, Szerződéseink elnevezésű menüpontján keresztül azonnal letöltheti Ön is.

Bővebben az Egyedi szerződésről

A szerződési minta weboldalunkra történő feltöltésével még könnyebbé szeretnénk tenni minden ügyfelünknek szolgáltatásunk igénybevételét. Az előre elkészített sablon alapján csupán a saját cégre vonatkozó adatokat kell megadnia ügyfelünknek, anélkül, hogy akár hosszú hónapokig tartó plusz köröket kellene futnia egy ügyvéd bevonásával a szerződés elkészítéséért.

Az Egyedi szerződés létrehozásakor szabad kezet akartunk hagyni ügyfeleinknek is, hogy a későbbiekben saját igényeiknek megfelelően alakíthassák a szerződés egy-egy elemét. Így került a szerződésbe néhány olyan pont, melynek során ügyfelünk maga döntheti el, hogy például az Igénybevevő jóváhagyja-e, hogy az adóhatóságtól és egyéb közigazgatási hivatalból, illetve a Bankoktól érkező leveleket mi ügyfelünk megadott könyvelőjének és ügyvédjének is továbbítsuk-e.
Az Egyedi szerződést kiegészítő, további részletes szabályokat tartalmazó Általános Szerződési Feltételek szintén egy kattintással elérhetőek weboldalunkon.

Bővebben az ÁSZF-ről

Az ezen dokumentumban összefoglalt pontok szabályozzák a Company Assistant Service Kft. Székhelyszolgáltató és az Igénybevevő között létrejött székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony általános szabályait.

Az Általános Szerződési Feltételek 7 pontja kiterjed minden fontos rendelkezésre, többek között a szolgáltatás tartalmára, a vegyes rendelkezésekre és az Igénybevevő kötelezettségeire is.

Néhány fontosabb pont az ÁSZF-ből:

2. A szolgáltatás tartalma

2.1. A szolgáltató vállalja, hogy SZÉKHELYHASZNÁLATOT ENGEDÉLYEZŐ NYILATKOZATOT ad ki az Igénybevevő részére. A felek megállapodásának megfelelően a szolgáltató hozzájárul ahhoz, hogy a felsorolt dokumentumok felhasználásával az Igénybevevő a 2161 Csomád, Levente u. 14/a. szám alatti ingatlant a cégirataiban székhelyként/telephelyként/fióktelepként tüntesse fel, amelyet az illetékes hatóságokhoz, bíróságokhoz és egyéb szervekhez jogosult bejelenteni.

2.2. A szolgáltató köteles az Igénybevevő cégtábláját az ingatlanon jól látható helyen elhelyezni.

3. Nyilvántartásba vétel

3.1. Új székhelycím nyilvántartásba vétele. Ahhoz, hogy az Igénybevevő az ingatlant székhelyként használhassa, szükséges az új székhelycímnek a cégjegyzékben – vagy egyéb szervezet esetében annak nyilvántartó hatóságánál – való átvezetése. A nyilvántartásba vétel ügyintézése, és ehhez az Igénybevevő létesítő okiratának és kapcsolódó egyéb céges vagy szervezeti okiratainak módosítása az Igénybevevő kötelessége. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a nyilvántartásba vételhez szükséges céges és egyéb okiratok elkészítésével, módosításával, továbbá a cégbírósági vagy egyéb eljárással kapcsolatos költségek (ügyvédi munkadíj, illeték, költségtérítés) kizárólag az Igénybevevőt terhelik.

4. Az Igénybevevő kötelezettségei

4.1. Adatszolgáltatás, meghatalmazás. Az Igénybevevő az új székhely nyilvántartásba vételét követően 8 napon belül köteles személyesen megjelenni a székhelyszolgáltatónál a nyilvántartásba vett adatok és az egyébként a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges értesítési adatok rögzítése, a postai küldemények átvételére vonatkozó meghatalmazás aláírása, az önkormányzati bejelentőlap kitöltése és az egyéb kötelezően előírt adminisztratív teendők ellátása érdekében. A felek rögzítik az Igénybevevő képviselőjének, tagjainak, meghatalmazottjának magyarországi címét, e-mail címét és telefonszámát. A felek külön rögzítik azt az értesítési e-mail címet, amelyen az Igénybevevő a szolgáltató értesítéseit fogadja az érkezett postai küldeményekről vagy egyéb kapcsolattartási céllal.

FONTOS: Az egyedi szerződés csakis az ÁSZF-fel együtt érvényes, és kifejezett elválaszthatatlan részét képezi.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Cass_1

Megtévesztő hiedelmek a székhelyszolgáltatással kapcsolatban

Egy előző cikkünkben már említettünk 5 tévhitet a székhelyszolgáltatás igénybevételével kapcsolatban. (Ha érdekli Önt a cikk, a linkre kattintva megtekintheti: http://ipamentes-szekhelyszolgaltatas.hu/5-tevhit-szekhelyszolgaltatas/) Most pedig szeretnénk bemutatni azt a 4 igaznak vélt hiedelmet, melyet ügyfeleink gyakran megemlítenek szerződéskötésünket megelőzően.

Eltűnt levelek

Sajnos sok olyan rémtörténet kering még a mai napig a székhelyszolgáltatással kapcsolatban, hogy néhány szolgáltató cég apró kis zugokban halmozza fel ügyfelei iratait, hivatalos dokumentumait. A rendszertelen tárolás, a pontatlan adminisztráció pedig oda vezetnek, hogy gyakran eltűnnek levelek, elküldetlenül maradnak a székhelyszolgáltató-váltóknak szóló iratok.

Mi a Company Assistant Service Kft.-nél óva intjük Önt minden olyan székhelytől, ahol sem a technikai, sem a személyi feltételek nem adottak egy minőségi szolgáltatás végzéséhez. Mielőtt székhelyszolgáltatót választ, mindig győződjön meg a munkaerő kellő kompetenciájáról és hozzáértéséről, valamint a szolgáltató informatikát érintő biztonsági rendszeréről. Hiszen jól tudjuk, a mai világban nagyon fontos mind az online mind az offline biztonság pláne, ha a hivatalos, cégünkkel kapcsolatos iratokról van szó.

A jelenlegi jogszabály ugyan nem mondja ki, hogy a megbízott köteles gondoskodni a cégnek címzett postai küldemények székhelyen történő átvételéről, a mi szerződésünk azonban ezt is garantálja ügyfeleink részéről, valamint azt is, hogy az átvétel tényéről egy munkanapon belül értesíteni fogjuk az adott céget. 

Székhelyszolgáltatás egyenlő cégtemető?

Gyakran megesik, hogy az emberek fejében a székhelyszolgáltatás és a cégtemető szinonimaként létezik pedig ennek egyáltalán nem lenne szabad így lennie, hiszen a legálisan működő székhelyszolgáltatások mindent megtesznek a megbízható működés érdekében. Hogy ezt pontosan átlássuk, vizsgáljuk meg a két fogalmat egyesével.

Mi is pontosan a cégtemető? Egy olyan hely, ahol több száz, ismeretlen eredetű és tulajdonosú cég székhelye található. Ezen cégek nagyobb százaléka felszámolás, végelszámolás, csődeljárás, vagy kényszertörlés alatt áll, és tényleges tulajdonosuk semmilyen úton, módon nem érhető el. Fontos, hogy ha ilyen szolgáltatóba ütközik, akkor minél messzebbre kerülje el az adott székhelyszolgáltató céget.

Minek kell megfelelnie pontosan egy székhelyszolgáltatónak? A 2020. január eleje óta törvénybe lépett szabályzat szerint a minden székhelyszolgáltató cégnek saját, belső szabályzatot kell alkalmaznia, melyet be kell nyújtania a NAV felé, majd ennek felülvizsgálatát követően a NAV engedélyt ad a tevékenység folytatására. Valamint emellett a székhelyszolgáltató köteles még az összes ügyfelét a kockázati szintje szerint átlagos/magas/alacsony kockázatúra kategorizálni egy előre megadott a szabályzatban meghatározott szempontrendszer szerint. Ha egy ügyfél a magas kockázati szintű kategóriába tartozik, arról a NAV felé azonnali jelentési kötelezettsége van a székhelyszolgáltatónak. Ezzel is tovább erősítve a bizalmat a székhelyszolgáltató cég és annak meglévő ügyfelei között.

Mi a Company Assistant Service Kft.-nél arra törekszünk, hogy mind a jelenlegi, mind a jövőbeni ügyfeleink átlássák cégünk legális tevékenységét. Éppen ezért bármelyik nyilvános cégadatbázis alatt bárki számára elérhető, hogy hozzánk, a Csomád, Levente utca 14/a szám alá, milyen minőségű és mennyiségű cég van bejelentve. Büszkén kijelenthetjük továbbá azt is, hogy partnereink között a problémás cégek aránya kevesebb mint öt százalék! 

Egyszer csak eltűnik a szolgáltató cég

Az előző tévhithez szorosan kapcsolódik a jelenleg tárgyalt fals gondolat is, miszerint az igénybe vett székhelyszolgáltató cég egyik napról a másikra eltűnik és az Igénybevevő hoppon marad.

A mi cégfilozófiánkban éppen ezért szerepel a bizalom. Számunkra fontos, hogy a szerződést ne ügyintézőkön keresztül kössük meg. Mi minden egyes ügyfelünkkel a törvényileg előírt módon, személyesen tárgyalunk és kötjük meg a szerződést, így láthatják hogyan gondolkozunk, hogyan dolgozunk, milyen elveket vallunk. Ezzel megfelelve minden jogszabályi kötelességnek és már az első lépéseknél bizalmat építve ügyfeleinkkel.

Továbbá fontos tudni azt is, hogy a székhelyszolgáltató céggel kötött szerződés megóvja az ügyfelet a fent említett tévhit bekövetkeztétől is. A 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról és annak módosításának a 9/2017. (VII. 18.) IM rendelete kimondja, hogy a székhelyszolgáltatóval megkötött szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják. (A teljes rendelet ITT érhető el.)

Bekerül a NAV górcsövébe

Sok vezető fejében él a tévhit, hogy az iparűzési adómentes helyeken igénybevett székhelyszolgáltatás miatt előbb vagy utóbb bekopogtat hozzá a NAV. Cégünk fennállása óta már volt jó néhány évünk megtapasztalni, hogy ez egyáltalán nem igaz. Ahhoz képest, hogy ügyfeleink száma folyamatosan növekszik, a NAV munkatársai mégsem rendszeres vendégek nálunk.

Természetesen voltak már nálunk ellenőrzések, irodánk tökéletesen alkalmas is arra, hogy egy hatósági vizsgálatot lefolytassanak, de egyik vizsgálat sem azért történt, vagy arra irányult, mert ügyfelünk székhelyszolgáltatást vett igénybe.

A székhelyszolgáltatás és az iparűzési adó 0%-ban való meghatározása jogszerű, tevékenységünk minden törvényi meghatározásnak megfelel!

Nem titkolt célunk, hogy ezeket a tévhiteket nap mint nap felülírjuk és ügyfeleink egy megbízható szolgáltatót lássanak bennünk, akire bármikor támaszkodhatnak. Fontos számunkra, hogy a székhelyszolgáltatás megtépázott renoméját visszaállítsuk, és a cégvezetők fejében a székhelyszolgáltatás és az iparűzési adómentesség intézményét egy törvényes, költség- és adminisztrációcsökkentő megoldásként vezessük be.

Ha szimpatikus Önnek vállalkozásunk hozzáállása, szakmai hozzáértése, valamint egyetért célkitűzéseinkkel, kérem az alábbi gombbal kérjen Ön is visszahívást, hogy közelebbről megismerhessük tevékenységét, céljait, és azt, miként tudunk Önnek segíteni költségei csökkentésében!

készítette a Company Assistant Service Kft.

A székhelyszolgáltató, mint vírus tűzfal

A székhelyszolgáltató offline tűzfal a céged számára

A székhelyszolgáltató offline tűzfal a céged számára

A számítástechnikában a tűzfal azt a szoftvert jelenti, ami megakadályozza, hogy kívülről be tudjanak lépni számítógépünkbe, számítógépes hálózatunkba.

A székhelyszolgáltatás postással, kézbesítővel történő találkozást szünteti meg, illetve az üzleti levelezésen, dokumentumon esetlegesen előforduló koronavírus-fertőzést akadályozhatja meg. És még van 2 további előnye is a székhelyszolgáltatásnak, ami a járvány elmúltával is megmarad.

Céges költségcsökkentés koronavírus-járvány ideje alatt

Céges költségcsökkentés koronavírus-járvány ideje alatt

Céges költségcsökkentés koronavírus-járvány ideje alatt

Közzétéve
2020.04.09.

A korona vírus nem várt globális méretű krízist okozott. A vírus terjedésének lassítása érdekében hozott korlátozások és irányelvek cégek tömegeinek nehezítették meg, vagy lehetetlenítették el működését.

A felelős cégvezető ilyenkor olyan kérdésekkel kezd el foglalkozni, amik biztosítják azt, hogy vállalkozásuk ez alatt az időszak alatt is működőképes maradjon. 

Az első lépések között mindig a költségcsökkentés szerepel, ezért mi is létrehoztunk egy listát, hogy lássuk hol lehet spórolni.

Iparűzési adó csökkentése jogszerűen székhelyváltással

Nagy változások várhatók az iparűzési adó beszedésében

Nagy változások várhatók az iparűzési adó beszedésében

Közzétéve
2020.02.28.

A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint a kormánynak meg kellene változtatni a helyi iparűzési adózás jelenlegi rendszerét, ezzel is ösztönözve a gazdaság növekedését. Erről számolt be Varga Mihály pénzügyminiszter a testület évi első ülése után tartott sajtótájékoztatón.

Milner Gábor

Kiállítottunk az V. Magyar Marketing Fesztiválon

2018. január 25-én nagy sikerű kiállításon vettünk részt az V. Magyar Marketing Fesztivál nevű eseményen. Több okból is fontos volt számunkra a megjelenés, az egyik ok nyilván az újdonságok, trendek megismerése, a másik pedig az volt, hogy minél több cégvezetővel megismertessük az iparűzési adómentesség és a székhelyszolgáltatás lehetőségét, és előnyeit.