Székhelyszolgáltató és cégtemető különbsége

Mi a különbség a székhelyszolgáltató és a cégtemető között?

Előző cikksorozatunkban már írtunk arról, hogy mi az a 3+1 jelentős különbség egy, a törvényi szabályozást szem előtt tartó székhelyszolgáltató és egy illegális cégtemető között. Most ezt a témát újra, részletesen körüljárva mutatjuk meg Önnek, hogyan különböztetheti meg a két tevékenységet egymástól.  Ha érdekli előző cikksorozatunk, a linkre kattintva megtekintheti: itt.

migralt-kep

Most pedig szeretnénk bemutatni Önnek, hogy a NAV hogyan határozza meg a cégtemetőket, és a székhelyszolgáltatókat. Pontos és világos képet adunk a két fogalom megkülönböztetéséhez és későbbi felimeréséhez, hogy a jövőben Ön csakis megbízható, legális székhelyszolgáltatóknál jegyezze be cégét. Rávilágítunk a cégtemetőkkel szembeni lehetséges fellépésekre, valamint a legális székhelyszolgáltatók kötelezően elvégzendő feladataira.

Cégtemető

A Nemzeti Adó és Vámhivatal pontos meghatározása szerint: „cégtemető az olyan személy vagy társaság, amely nagy valószínűséggel nem felszámoló, és nagyobb számú gazdasági társaság került az érdekeltségébe, illetve ezen cégek jelentős része nem „élő” állapotkódú, vagy adószám törléssel érintett.”  Köznyelven fogalmazva, egy cégtemető legtöbb ügyfelei nem működő, „ál” cégek. Melyeket számos illegális ügy érdekében alapíthatták a vezetőik.

Az eltemetett cég a cégtemető érdekeltségébe került azon céget jelöli, melynek a cégtemető nem alapítója. Ebben az esetben a megbízó olyan személy vagy társaság, mely a cégtemetők részére céget átruházott.

A cégtemetőkkel szembeni fellépés eszközei a NAV részéről:

Az alábbiakban áttekintjük, milyen lépsekkel léphet fel a NAV a cégtemetők, annak üzemeltetői és megbízói ellen.

  • Ellenőrzés lefolytatása: ennek keretében a cégtemetőt megbízó korábbi tulajdonosok még élő cégeinek ellenőrzésére kerül sor.
  • Adóregisztrációs eljárás lefolytatása: ha a NAV a cég adószámáról 1 munkanapon belül nem ad ki értesítést, a cégbíróság a cég nyilvántartásba történő bejegyzése iránti kérelem elbírálását az adóhatóság értesítéséig felfüggeszti. Ha a NAV a cég adószámának megállapítását megtagadta, a cégbíróság a cég bejegyzési kérelmét elutasítja.
  • Fokozott adóhatósági felügyelet alá vonás: az adóregisztrációt követő kockázatelemzési eljárás során a megbízók és cégtemetők érdekeltségébe kerülő társaságokat kiemelten figyeli a NAV. Az adózókat a tevékenységre, foglalkoztatottakra, pénzügyi helyzetre vonatkozó kérdőív kitöltésére és benyújtására kötelezi.
  • Tag, vezető tisztségviselő eltiltása: a cégbíróság eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, illetve korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.
  • Adó megfizetésére kötelező határozat hozatala: akár a megbízóval, akár a cégtemetővel szemben hozható a cég adótartozásának megfizetésére kötelező határozat.
  • Speciális kártérítési per megindítása: ennek előnye, hogy a Kft. tagja, Rt. részvényese esetében sem kell feltétlenül a szándékos vagyonelvonást bizonyítani, elegendő lehet a gondatlan magatartás bizonyítása, illetve bizonyos mulasztások esetén törvényi vélelem szól a szándékos károkozó magatartás mellett.
  • Mulasztási bírság határozat meghozatala: a volt vezető a felszámolás, kényszertörlés közzétételét megelőző jogsértésekért, a felszámolás, kényszertörlés kezdő időpontjában vezető, volt végelszámoló, a kezdő időpontot követően teljesítendő bevallási, beszámoló készítési, iratmegőrzési kötelezettség elmulasztásáért is mulasztási bírsággal sújtható.

migralt-kep

A NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája folyamatosan ellenőrzi a székhelyszolgáltatókat a 2017. évi LIII. törvény (PMT) alapján, hogy így minél előbb kiszűrhető legyen egy cégtemető megléte, mielőtt az további ügyfeleket károsítana meg. A székhelyszolgáltatók bejelentési kötelezettségeit a most következő részben tovább részletezzük.

Székhelyszolgáltató

A székhelyszolgáltató a székhelyen teljesítendő feladatokat üzletszerű gazdasági tevékenységként végzi cégek megbízásából. A székhelyszolégáltatások megbízhatóságát folyamatos ellenőrzések garantálják. A következőkben ezeket a feltételeket és szükségesen teljesítendő kötelező feladatokat részletesen is bemutatjuk.

Székhelyszolgáltatás feltételei:

 

A székhelyszolgáltatás alapításakor számos központi feltételnek kell megfelelnie az alapítónak. Ezen kritériumok teljesülése nélkül a szolgáltatás nem kezdődhet meg.

  • Ingatlan: a székhelyszolgáltatás bejegyzett helyéül szolgáló ingatlan az alapító kizárólagos tulajdonában van, vagy a használati jog bejegyzésre került, vagy megkapta az ingatlan tulajdonosának előzetes engedélyét. Az esetben, ha plusz számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozás; vagy kézbesítési megbízott; vagy könyvvezetési szolgáltatást is végez, erről előzetes tájékoztatást kell benyújtania.
  • A székhelyszolgáltatás székhelyén egy, bármilyen közterületről jól látható helyen cégtáblát helyez el a tevékenységével kapcsolatban.
  • Ügyfelei és saját iratait és ingóságait a törvény által meghatározott módon folyamatosan rendszerezi és a hivatalok számára transzparensen kezeli.
  • A székhelyszolgáltató vállalja, hogy saját és ügyfelei postai küldeményeket köteles átvenni, és 1 munkanapon belüli értesítési kötelezettsége van a megbízó felé (mely történhet SMS-ben, telefonon, vagy e-mail-en keresztüli).

Székhelyszolgáltató feladatai:

A székhelyszolgáltatónak folyamatosan ügyelnie kell a hivatal által előírt, jogszerű működésre. A legfontosabb ilyen szempontok közé sorolhatjuk:

  • Minden új ügyfél esetében ellenőriznie kell, hogy a cég felügyeleti szervhez be van jelentkezve, és a hivatalos nyilvántartásban
  • Székhelyszolgáltatóként köteles ügyfélazonosítási és átvilágítási eljárást végezni az alábbi esetekben:
    • üzleti kapcsolat létesítéskor
    • üzleti kapcsolat fennállása alatt
    • üzleti kapcsolat megszűnésekor
    • amennyiben kétség merül fel a korábbi adatokkal kapcsolatban
  • A szolgáltatási kapcsolat létrejötte előtt be kell azonosítania a tényleges tulajdonosokat. A székhelyszolgáltatónak továbbá azonnali bejelentési kötelezettsége van, amennyiben székhelyszolgáltatói tevékenysége végzése során pénzmosásra, terrorizmus finanszírozására, vagy dolog büntetendő cselekményből való származására utaló körülményt észlel

Székhelyszolgáltató célja: ne legyen cégtemető!

Minden legálisan működő székhelyszolgáltatás megtesz minden tőle telhetőt, hogy a törvényeknek megfelelően járjon el és semmi esetre se váljon cégtemetővé.

Mi a Company Assistant Service-nél komolyan vesszük törvényi kötelezettségünket. Éppen ezért kiemelt figyelmet fordítunk a szabályos keretek között való működésre. Így biztosítva ügyfeleinknek a teljes legalitást és üzleti biztonságot.

A fentiekben részletezett bejelentési kötelezettségünknek minden esetben eleget teszünk. Továbbá partnerkövető rendszert alkalmazunk, így információkat kapunk a cégeknél bekövetkező változásokról, melyekre azonnal reagálunk. Ezzel biztosítva azt, hogy velünk megegyezően partnereink is legális keretek között működtessék cégeiket.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Cass_ténylegestulajdonosiadatbázis

Tényleges tulajdonosi adatbázis bevezetése Magyarországon

Tényleges tulajdonosi adatbázis bevezetése Magyarországon

Közzétéve
2022.01.25.

Egy korábbi cikkünkben nemrég kifejtettük a Pénzmosás elleni jogszabály (röviden Pmt.) alá tartozó rendelkezéseket. Mostani bejegyzésünk pedig ennek egyik hozadékába, a tényleges tulajdonosi adatbázis bevezetésébe szeretnénk betekintést nyújtani.

Törvényi háttér

Elsőként is szeretnénk pontosítani a törvény alakulásának körülményeit, valamint annak hozadékait és törvényi előírásait.

2017-ben Magyarországon életbe léptek a pénzmosás elleni jogszabályi rendelkezések (Pmt.), melynek értelmében a szolgáltatók meghatározott szempontok alapján kötelesek elvégezni ügyfeleik átvilágítását, illetve folyamatos monitoringját is.

Ezt követően, 2021. május 18-án az Országgyűlés elfogadta a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működéséről szóló 2021. évi XLIII. törvényt (Afad tv.).

A fent említett törvény a következő kivételekkel a kihirdetést követő napon lépett hatályba. Tekintsük át ezeket a kivételeket:

2021. május 22. A pénzügyi szolgáltatók és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (Afad tv.)
2021. június 1. A Pmt. kapcsolódó módosításai
2021. szeptember 1. Az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos hozzáférése a

TTNY-hez

2021. október 1. A TTNY rendes adatfeltöltésének kezdete, a 10 pontos megbízhatósági index beállítása
2022. február 1. A hatóságok és szolgáltatók hozzáférése a TTNY-hez, eltérés jelzések kezelése, központi bankszámla- és széfnyilvántartáshoz való hozzáférés
2022. július 1. Harmadik személyek díjfizetés ellenében történő hozzáférése a TTNY-hez, külön kiemelve ezen körön belül az Afad tv. hatálya alá tartozó bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat, az ehhez kapcsolódó előzetes engedély igénylésének szabályai, jogkövetkezmények, jogorvoslat, és ez utóbbiakhoz kapcsolódóan a Pmt. kiegészítése
2023. február 1. Kapcsolat az Európai Unió tagállamainak központi nyilvántartásával (BORIS rendszer)

Most, hogy áttekintettük a törvény alá tartozó kivételeket és hatályba lépésük pontos dátumát, segítünk az ezekhez tartozó főbb fogalmakat pontosításában.

  • Adatszolgáltató: Adatszolgáltatónak minősülnek a Magyarország területén nyilvántartásba vett szervezetek (ezek közé a következők tartoznak: betéti társaság., közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság., részvénytársaság., európai részvénytársaság., egyesülés, európai gazdasági egyesülés, európai területi társulás, szövetkezet, lakásszövetkezet, európai szövetkezet, vízgazdálkodási társulat, erdőbirtokossági társulat, külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, állami vállalat, egyéb állami gazdálkodó szerv, egyes jogi személyek vállalata, közös vállalat, végrehajtói iroda, közjegyzői iroda, ügyvédi iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, egyéni cég, egyesület – kivéve: párt, szakszervezet, kölcsönös biztosító egyesület, alapítvány – kivéve: közalapítvány, pártalapítvány, köztestület, költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdonhányada nem éri el a 75 %-ot, bizalmi vagyonkezelő.)
  • Harmadik személy: Harmadik személynek minősül az Afad tv. szerinti nyilvántartó szervtől, a hatóságtól, az ügyészségtől, a bíróságtól, a felügyeletet ellátó szervtől, a szolgáltatótól, valamint az adatszolgáltatótól eltérő személy.
  • Hatóság: Ezen gyűjtőfogalom alá tartozik a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, továbbá az állami adó- és vámhatóság.
  • Központi nyilvántartások: A központi nyilvántartás fogalma alá két jegyzék tartozik, melyek a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és a központi bankszámla- és széfnyilvántartás.
  • Megbízhatósági index = TT index: A TT index a tényleges tulajdonosok központi nyilvántartásába történő besorolást takarja. (Erről lentebb részletesebben is olvashat.)
  • Szolgáltató: Szolgáltatónak minősül a Pmt. 1§ (1) és (1a) bekezdésében meghatározott szolgáltatók mindegyike (például könyvelők, ügyvédek, székhelyszolgáltatók).
  • Tényleges tulajdonos: Egy vállalkozásnak az adatszolgáltató Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)-f) pontjai szerint meghatározott tényleges tulajdonosa.
  • TTNY: Vagyis a tényleges tulajdonosi nyilvántartás, az Afad tv. hatálya alá tartozó adatszolgáltatók és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi adatait tartalmazó nyilvántartás.
  • TT index: A tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1-10 közötti értékű mutatószám.

A törvény ismertetése és a hozzá kapcsolódó kiegészítések tisztázása után tovább olvasva részletesebben is rátérünk a törvény által szabott rendelkezések pontos meghatározására. Elsőként is a törvény által előírt adatbázisokról szeretnénk pár szót ejteni.

migralt-kep

Adatbázisok

Az Afad tv. elfogadásával és kihirdetésével az uniós normákon alapuló kötelezettségeknek eleget téve a jogalkotó az alábbi meghatározott nyilvántartások felállítását rendelte el:

  • meghatározott jogi személyek és szerződéses jogviszonyok tényleges 

tulajdonosainak nyilvántartását, azaz a Tényleges tulajdonosi nyilvántartást.

  • a törvény hatálya alá tartozó bankszámlák, illetve azok tulajdonosainak és

rendelkezésre jogosultjainak nyilvántartását, azaz a Központi bankszámla nyilvántartást.

  • a széfszolgáltatási szerződésnek, a széf bérlőjének és az a felett rendelkezésre

jogosultak adatainak nyilvántartását, azaz a Központi széfnyilvántartást.

A központi nyilvántartásokban szereplő adatok védelmét és azokhoz történő hozzáférés biztosítását az Afad törvény határozza meg.

Továbbá a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban szereplő adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatához egy úgynevezett TT-indexet kell rendelni, mely a megbízhatóság fokmérőjeként funkcionál, és melyhez az adatszolgáltató tevékenységét jelentősen érintő következmények is társulhatnak. Azok a szervezetek, melyek a pénzmosás elleni fellépés keretében eljárnak és eltérést tapasztalnak, akkor úgynevezett eltérés jelzést tesznek az adott cég irányába, mely végső soron kihathat a cég megbízhatósági indexére is.

Fontos, hogy mindhárom adatbázis elsődleges rendelőelve az, hogy a törvényben meghatározott, érintett személyi kör esetében – még ha jogi személyek láncolatos kapcsolatáról van is szó – eljussunk legalább egy magánszemélyhez, akiről megállapítható a tényleges tulajdonosi minőség. A tényleges tulajdonos definíciót a Pmt. 3. §. 38. pontja határozza meg.

Adatszolgáltatásra kötelezettek köre

Vállalkozóként Önnek is fontos tisztában lennie azzal, hogy kik azok a jogi vagy magán személyek, akiktől adatszolgáltatási kötelezettséget várhatnak el a hatóságok. A következőkben tekintsük át ezt a listát.

Tényleges tulajdonosra vonatkozó adatszolgáltatásra kötelezett minden, Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett:

  • gazdálkodó szervezet,
  • civil szervezet,
  • a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő,
  • a részben állami vagy önkormányzati tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25% nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

Jó tudni, hogy az adatokat nem közvetlenül a tényleges tulajdonosoknak kell bejelenteniük az adatbázisba, az Afad tv. alapján ez azoknak a feladata, akik saját tevékenységük során a leggyakrabban találkoznak a törvény hatálya alá tartozókkal.

Tényleges tulajdonos nyilvántartása:

Az előzőekben felsoroltuk, hogy kikre vonatkozik az adatszolgáltatási kötelezettség. Ebben a pontban pedig áttekintjük, hogy milyen adatokat tartalmaz a tényleges tulajdonosi nyilvántartás.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

  • az adatszolgáltató nemzeti nyilvántartási száma,
  • az adatszolgáltató neve, rövidített neve,
  • az adatszolgáltató székhelye, természetes személy bizalmi vagyonkezelő esetén lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye,
  • ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató adószáma,
  • cégbírósági nyilvántartásban szereplő adatszolgáltató cégjegyzékszáma, egyéb adatszolgáltató esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma, vagy nyilvántartási száma,
  • ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató európai egyedi azonosítója,
  • az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak:
    • családi és utóneve,
    • születési családi és utóneve,
    • állampolgársága,
    • születési helye, ideje,
    • lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye,
    • érdekeltségének a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)-f) pontjai szerinti jellege és mértéke
  • a tényleges tulajdonosi adat TT indexe.

Hogyan zajlik a tényleges tulajdonosok azonosítása?

A tulajdonosoknak mindenkor 15 napon belül tájékoztatniuk kell az általuk tulajdonolt szervezeteket a lejelentett adataikban bekövetkezett változásokról. A szervezetek a jelenleg is hatályos Pmt. rendelkezéseknek megfelelően, továbbra is 5 munkanapon belül tájékoztatják a Pmt. szerinti szolgáltatóikat az adatok változásáról.

A TT index jelentése, valamint az adatbázis működésének pontosítása

Az első rögzítéskor a szervezet egy nemzeti nyilvántartási számot és megbízhatósági („TT”) indexet kap, melynek kezdeti érték 10 pont. Az adatbázis működésének lényege, hogy a Pmt. szerinti szolgáltatók kötelesek összevetni az adatszolgáltató által megadott és a nyilvántartásban szereplő adatokat egymással. Ha akár az ügyfél-átvilágítás közben, vagy azt követően a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt adatoktól eltérő adatokat rögzítenek, azt jelezni szükséges a nyilvántartást vezető szervnek, és közölni kell az általuk rögzített adatot.

A nyilvántartás vezetése és működése

A nyilvántartás felállításának és működtetésének felelőse Magyarországon a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban NAV) lesz, mint nyilvántartó hatóság.

Az induláskor megadott megbízhatósági index minden adatszolgáltató esetében 10 pont. A kezdeti 10 pontos érték természetesen a későbbiekben megváltozhat az állami hatóságok és a Pmt. szerinti szolgáltatók jelzései alapján, valamint a TT index a bejelentések nyomán:

  • a 8 pont alá csökkenésével a szervezet tényleges tulajdonosi adatai automatikusan „bizonytalan”, míg
  • 6 pont alatt pedig „megbízhatatlan” besorolást kapnak.

A fent említett mindkét esetben a szervezetnek lehetősége van arra, hogy a törvényi határidők betartásával megerősítse, vagy módosítsa az adatait, és így visszanyerje a 10 pontos „megbízható” indexet. Azonban azoknak a szervezeteknek az adatait, akiknél ez a módosítás elmarad a NAV nyilvánosságra hozza.

A hatóságok által tett jelzés 2 ponttal, a szolgáltatók által tett eltérés jelzés 1 ponttal csökkenti a megbízhatósági indexet, és meghatározott eljárást indukál.

A kedvezőtlen megbízhatósági besorolású (azaz a 6 pont alatti TT indexszel rendelkező) szervezetek esetében:

  • a Pmt. szerinti szolgáltatók kötelesek magas kockázatú ügyfélként kezelni, és végrehajtani velük szemben a magas kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, továbbá,
  • a szolgáltatónak meg kell tagadnia a négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

A következő pontban segítünk Önnek eligazodni, hogyan módosíthatja a csökkenő 10 pontos „megbízható” értéket újra a maximumra.

Módosítás, jogorvoslat:

A NAV a minősítés beálltától számított 5 napon belül értesíti az index változásáról és a kapcsolódó jogkövetkezményekről az adatszolgáltatót, akinek ezáltal lehetősége nyílik arra, hogy elvégezze a tényleges tulajdonosi adatok megerősítését, vagy módosítását a számlavezetőjénél. Ha ez megtörténik, akkor a nyilvántartó szerv a TT index értékét 10 pontra módosítja.

A TT adatok megerősítése és módosítása mellett jogorvoslati lehetőségként áll az adatszolgáltatók rendelkezésére, hogy a jogkövetkezmények beállása esetén panasszal fordulhatnak a pénzügyminiszterhez. Azonban a panasz benyújtásának a feltétele, hogy az adatszolgáltató eljárt a számlavezetőnél, de az nem vezetett eredményre.

Hozzáférés

Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a TTNY-ből, illetve más nyilvántartásokból elérhető és igényelhető adatok köre differenciált. Azaz, más adatokat kérhetnek le a hatóságok, maguk az érintett adatszolgáltatók az adatbázisból, mint amire harmadik személy díjfizetés ellenében jogosult. Az egyes lekérdező személyekhez / szervezetekhez rendelt megismerhető adatköröket az Afad tv. tételesen meghatározza. Tekintsük most át, hogy kik és milyen típusú adatokhoz férhetnek hozzá. Íme a pontosan összegyűjtött és részletezett lista:

A hatóságok megismerési joga, és a megismerhető adatok köre a következő:

Az Afad tv. szerint a hatóságok, felügyeletet ellátó szervek, bíróságok, ügyészségek jogosultak arra, hogy a TTNY-ben szereplő minden adatba korlátozás nélkül és ingyenesen betekinthetnek 2022. február 1-től.

A szolgáltatók megismerési joga, és a megismerhető adatok köre az alábbiakat takarja:

A szolgáltatók a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási, adatellenőrzési kötelezettségeik teljesítése érdekében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon férhetnek hozzá egyes adatokhoz 2022. február 1-jétől. Megismerhetik az adatszolgáltatók a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatait, kivéve a TT indexet! Megismerhetik a hatóság és a szolgáltatók által közölt eltérési jelzéseket.

Az adatszolgáltatók és a tényleges tulajdonosok megismerési joga, és a megismerhető adatok köre a következő:

Az adatszolgáltatók egyedi adatszolgáltatás keretében 2021. szeptember 1-jétől ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon jogosultak megismerni a TTNY-ben tárolt valamennyi rájuk vonatkozó, vagyis saját tényleges tulajdonosi adatukat. Megismerhetik a hatóság és a szolgáltatók által közölt eltérési jelzéseket.

Maga a tényleges tulajdonos magánszemély adatszolgáltatási kérelemmel közvetlenül nem fordulhat a nyilvántartó NAV felé, az ő kérelmét annak az adatszolgáltatónak kell benyújtania, akinek az adott természetes személy a tényleges tulajdonosa. A kérelemhez szükség van a tényleges tulajdonos magányszemély meghatalmazására is.

Harmadik személyek megismerési joga, és a megismerhető adatok köre:

A tényleges tulajdonosi adatokat egyedi kérelem alapján, díj fizetése ellenében és a nyilvántartó szerv által meghatározott módon 2022. július 1-jétől ismerhetik meg. Fontos, hogy:

  • a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra többletfeltételek vonatkoznak,
  • az adatszolgáltatót a szervezet neve és rövidített elnevezésével kell azonosítani, és
  • az igénylő a TT lényegi elemét, azaz magának a magánszemélynek az adatait és a TT-érdekeltség jellegét, mértékét ismerheti meg, azonban a megismerés joga nem terjed ki a hatóság és a szolgáltatók által közölt eltérési jelzésekre.

Székhelyszolgáltatók feladatai és kötelezettségei a Afad tv. kapcsán:

Az Afad tv. a székhelyszolgáltatókra is kiterjed. Ezen cégeknek is számos előírást kell betartaniuk a törvénykezés kapcsán. Most utolsó pontunkként ezeket ismertetjük Önnek, hogy a későbbiekben megítélhesse, jelenlegi székhelyszolgáltatója betartja-e a törvényben előírt rendelkezéseket.

A Pmt. 1§ (1) és (1a) bekezdésében meghatározott szolgáltatóként a székhelyszolgáltató cégeknek a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási, adatellenőrzési kötelezettségeik teljesítése érdekében azonosítania kell a cégek tényleges tulajdonosát, tulajdonosait.

Amennyiben eltérést tapasztalnak a cégektől kapott adatok és a nyilvántartásban szereplő adatok között, akkor úgynevezett eltérés jelzést kell tenniük.

Fontos, hogy amennyiben egy cég „megbízhatatlanbesorolású, és nem él azon lehetőségével, hogy a törvényi határidők betartásával megerősítse, vagy módosítsa az adatait, a székhelyszolgáltatók kötelesek magas kockázatú ügyfélként kezelni, és végrehajtani velük szemben a magas kockázati szintnek megfelelő ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, valamint a szolgáltatóknak meg kell tagadnia a négymillió-ötszázezer forintot elérő összegű ügylet teljesítését.

Reméljük Önnek is hasznos segítséget nyújtott cikkünk abban, hogy érthetőbben és tisztában lássa a Tényleges tulajdonosi adatbázis működését és annak előírásait. Ha további kérdése lenne a témával kapcsolatban, akkor bátran forduljon hozzánk, kollégáink mindenben segítenek Önnek!

készítette a Company Assistant Service Kft.

Cass_PMT

Tájékoztatás a székhelyszolgáltató irodák 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (PMT) alapján kötelező bejelentési kötelezettségéről.

Tájékoztatás a székhelyszolgáltató irodák 2017. évi LIII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról (PMT) alapján kötelező bejelentési kötelezettségéről.

Az Európai Unió irányelveinek betartása kapcsán szükségessé vált a 2017. évi pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény (vagyis röviden Pmt.) módosítása. Az új törvénykezés, mely 2020. január 10-én lépett hatályba kiterjed több pénzügyi területen tevékenykedő szolgáltató mellett a székhelyszolgáltatókra is.

A törvény értelmében a nagyobb átláthatóság és a jogszerű eljárás biztosítása érdekében a megbízható székhelyszolgáltatásokat folyamatosan vizsgálják és minősítik, valamint a jogszerűen eljáró szolgáltatókat egy listán közzéteszik.

Ahhoz, hogy egy székhelyszolgáltató megfeleljen az előírásoknak, sokfajta kritériumot kell teljesítenie, melyeket az alábbiakban szemléltetünk.

migralt-kep

A székhelyszolgáltató kötelezettségei:

  • A Pmt. 2020-as módosítása alapján a székhelyszolgáltató köteles írásban bejelentkezni a felügyeleti szervhez, majd csak ezután folytathatja tevékenységét.
  • A szerződés megkötése előtt a székhelyszolgáltató köteles átvilágítani az ügyfelet. Valamint ezt az eljárást bizonyos értékhatárokat átlépve újra köteles alkalmazni.
  • A szerződés kezdetekor az ügyfél átvilágítása mellett a székhelyszolgáltató köteles beazonosítani a tényleges tulajdonost.

A székhelyszolgáltatóknak a szolgáltatás folyamata alatt számos dolgot kell vizsgálnia az adott ügyféllel kapcsolatban. Ezek az átvilágítások nem csak egyszeri ellenőrzések, hanem a későbbi jogszerű működés biztosítása érdekében folyamatos ellenőrzést ír elő a jogalkotó. A fent említett átvilágítás pontos területei és alkalmazásai a következők:

  • A szerződés létesítésekor szükséges ellenőrzések:
  • az ügyfél tevékenységi körének beazonosítása
  • a cég tényleges tulajdonosának beazonosítása
  • a székhelyszolgáltató köteles rögzíteni, ha az ügyfél az ügyfél-átvilágítás során kötelezően rögzítendő adatok beszerzéséhez nem szolgáltat elegendő információt
  • fokozott ügyfél-átvilágítás szükséges, ha az ügyfél kiemelt kockázatú minősítéssel rendelkező harmadik ország állampolgára
  • a székhelyszolgáltató köteles ellenőrizni, hogy az ügyfél szervezet valamely stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országban bejegyzett gazdasági társaság leányvállalata, vagy ilyen szervezet magyarországi képviselete
  • Az üzleti kapcsolat fennállása alatt át kell vizsgálni az ügyfelet, abban az esetben, ha:
    • a megbízó az offshore területen bejegyzett társaság kizárólag a szolgáltató útján rendelkezik képviselettel, elérhetőséggel Magyarországon.
    • az ügyfél a szolgáltatónál tárolt dokumentumokat manipulálja
    • a szolgáltatási díj megfizetését rendszeresen az ügyfél szervezetben munkaviszonnyal vagy tisztséggel nem rendelkező személy teljesíti készpénzben.
    • a megbízó céghez egy nem ellenőrizhető tulajdonosi háttérrel rendelkező szervezeti tag kerül
    • külföldi székhellyel rendelkező cégnél vezetőváltás történik, a cég képviseletében ezután más személy jár el
    • a megbízó cég vezetője nem érhető el a székhelyszolgáltató számára
    • a cég rendszeresen offshore területről, vagy kiemelt kockázatú harmadik országból kap küldeményeket

migralt-kep

  • Átvizsgálás szükséges a székhelyszolgáltatási szerződés megszűnésekor, ha:
    • 1 éven belüli az ügyfél részéről történő rendes szerződésfelmondás esetében
    • Az ügyfél közreműködésének hiánya miatt megszüntetett szerződés esetén, hiszen nem lehet elvégezni az átvilágítást.
  • Átvizsgálás és eljárás szükséges abban az esetben, ha kétség merül fel a korábbi adatokkal kapcsolatban: 
    • a megbízottat hamis információkkal látták el a tulajdonos személyéről vagy a megbízó cég tevékenységi köréről
    • a megbízó cég vezetője egy kiemelt kockázatú 3. ország állampolgára lesz
    • nem ellenőrizhető le a cég tulajdonosi háttere

A székhelyszolgáltatók felügyeleti szerve a NAV Pénzmosás Elleni Irodája, akik a teljes átláthatóság érdekében folyamatosan frissülő adatbázist tartanak nyilván a jogszabályi kötelezettségnek eleget tevő székhelyszolgáltatókról. Amennyiben az említett adatbázist meg szeretné tekinteni, az alábbi linkre kattintva érheti el:

  A jogszabályi háttérnek eleget tevő székhelyszolgáltatók adatbázisa

készítette a Company Assistant Service Kft.

Click here to add your own text

Csatlakoztunk a Jobb adni kampányhoz

Csatlakoztunk a Jobb adni kampányhoz

Közzétéve
2021.12.23.

Nem az számít, hogy mennyit adunk, hanem hogy mekkora szeretet fektetünk az adásba. – Teréz anya

Karácsony közeledtével mi is számot vetettünk az elmúlt évről. Befelé fordulva elgondolkodtunk az élet jelentőségeiről, arról, hogy mivel tehetnénk egy kicsit szebbé a világot. Hosszas elmélkedés után arra a döntésre jutottunk, hogy idén cégünk és partnereink nevében egyaránt a Magyar Református Szeretetszolgálat egész éves, állhatatos munkáját szeretnénk támogatni.

Az ő munkásságukon belül is a Mentő Maci Programot választottuk. Ezzel az adománnyal ugyanis lehetőségünk nyílik mosolyt csalni minden mentőben utazó kisgyermekek arcára. Bízunk benne, hogy minden Mentő Maci egy esély arra, hogy miközben egy ijedt gyermek magához ölelve ezt a kedves plüssállatot megnyugvást nyer élete egyik legnyugtalanabb és fájdalmasabb pillanatában is.

migralt-kep

A Mentő Maci Programról bővebben

A Magyar Református Szeretetszolgálat egyik legismertebb és legnépszerűbb programja a Mentő Maci Program, mely 2018-ban indult útjára. Megváltozott munkaképességű munkavállalóik öt helyszínen készítik a különleges mackókat, melyek prototípusát Hellenbach Gabriella textiljáték-tervező iparművész alkotta meg számunkra.

A kedves kis plüssöknek különleges küldetésük van. A macigyárból az Országos Mentőszolgálat mentőautóiban teljesítenek szolgálatot és az odakerülő gyermekeknek nyújtanak vigaszt és megnyugvást.

A Mentőszolgálat éves szinten 1,2 millió esetben segít, amiből 45 ezer esetben gyerekeket lát el. Ezekben az esetekben nemcsak a legkorszerűbb technikával kívánnak segíteni, hanem a legnagyobb empátiával is, amihez egy kis pluszt jelentenek a Szeretetszolgálat által készített macik, melyek átlendítik a gyerekeket a fájdalmas stresszel teli perióduson.

A program olyan sikeres, hogy azok a gyerekek, akik nem először ülnek mentőautóban, már keresik a kis játékokat.

migralt-kep

Miért éppen a Mentő Maci Program?

Hosszas elmélkedés után a Mentő Maci Programot találtuk a legnagyobb segítségnek mind a gyerekek, mind a mentősök, mind a megváltozott munkaképességű személyek felé. Boldogsággal tölt el minket a tudat, hogy az ijesztő mentőautót a mi segítségünk is egy kicsit szerethetőbb hellyé varázsolja.

Bízunk benne, hogy választásunkkal és cégeink adományaival a Szeretetszolgálat munkatársainak és a mentőben utazó gyermekeknek is melegséget csalunk a szívébe.

Továbbá buzdítunk minden partnerünket és olvasónkat arra, hogy az ünnepek közeledtével akár csak egy apró jócselekedettel támogassa a környezetét.

Kellemes karácsonyi készülődést és békés, boldog ünnepi időszakot kívánunk!

készítette a Company Assistant Service Kft.

Cegunk-felso

Színvonalas székhelyszolgáltatás a főváros közeli Csomádon – Ismerje meg Ön is a Company Assistant Service Kft.-t

Színvonalas székhelyszolgáltatás a főváros közeli Csomádon – Ismerje meg Ön is a Company Assistant Service Kft.-t

Cégünk bemutatását szeretnénk a legelején kezdeni, a Company Assistant Service Kft. (röviden csak CasS Kft.), egy nagyon fiatal, de annál dinamikusabban fejlődő, színvonalas székhelyszolgáltatással foglalkozó vállalkozás, amely 2016. óta áll a vállalkozások rendelkezésére.

Azért alakultunk meg, hogy a több évtizedes üzleti, cégvezetői és B2B tapasztalat alapján segítsük azokat a vállalkozásokat és cégvezetőket, akik több pénzt szeretnének megtakarítani maguknak, vállalkozásuknak, természetesen legális úton.

Cégünk mindehhez professzionális, kifejezetten az ügyfelek igényei szerint kialakított szolgáltatási háttér igénybevételével szeretnénk a segítségükre lenni. Mindezen törekvéseinkkel hátteret biztosítva annak, hogy partnereink azzal tudjanak foglalkozni, amely számukra a legfontosabb, vagyis az üzlettel, és vállalkozásuk fejlesztésével.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a székhelyszolgáltatás törvényi rendelettel szabályozott tevékenység, amely tevékenységünket folyamatosan a magyar hatóságok által elismerten, és jogszerűen végezzük. Cégünket a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája 2020-ban nyilvántartásba vette, valamint belső szabályzatunkat – megfelelve a jogszabályoknak – elfogadta.

Célunk, hogy a székhely szolgáltatásba vetett bizalmat erősítsük meglévő, és leendő ügyfeleinkben. Úgy véljük, hogy a székhelyszolgáltató megbízhatósága nagyban múlik azon, hogy milyen emberek működtetik a céget. Mi büszkén valljuk, hogy elkötelezettek vagyunk ügyfeleink védelmében és ügyfeleinkkel való korrekt partnerségben.  Valamint a magyar hatóságok által folyamatosan ellenőrizve és velük együttműködve végezzük munkánkat.

Szolgáltatásainkat nem csak minőségien de a törvényi szabályozásoknak megfelelően végezzük. Mik is ezek pontosan?

Nekünk, mint törvényes székhelyszolgáltatónak számos dologban kell megfelelnünk munkavégzésünk során. Biztosítva ezzel ügyfeleink védelmét, és az állam felé való transzparenciát, és hitelességet.

Székhelyszolgáltatási tevékenységünket az alábbi jogszabályok alapján végezzük:

  • 7/2017 (VI.1.) és a 9/2017 (VII.18.) IM rendelet,
  • a NAV pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (PMT), valamint
  • az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit).

A székhelyszolgáltatásunkra vonatkozó saját, belső szabályzatunkat a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodája – megfelelve a jogszabályoknak – elfogadta.

A fent felsorolt törvények végrehajtását és betartását a NAV fokozottan, évente több alkalommal ellenőrzi. Ügyfeleink ennek fényében biztosak lehetnek benne, hogy tevékenységünket folyamatosan a magyar hatóságok által elismerten, és jogszerűen végezzük.

Ahhoz, hogy jobban megismerje cégünket, fontos bemutatni azt is, hogy pontosan hol is találhat meg minket.

A székhelyszolgáltatást Csomádon végezzük, egy kifejezetten erre a célra használt, és kialakított irodaházban. Miért éppen Csomádon? Csomád egy iparűzési adó-mentes település, tehát az itteni székhelyű cégeknek ezt a helyi adót nem kell befizetniük. A választásnál fontos szempont volt továbbá, hogy a község kb. 15 km-re található a fővárostól, Fót irányában. Vagyis ez a legközelebbi iparűzési adó-mentes település Pest megyében. Ide a fővárosból is könnyen ki tud jutni és hamar elérheti új, korszerű irodáját.

Pontos címünk: 2161 Csomád, Levente u. 14/a

Már ismeri cégünket és a ránk is vonatkozó törvényeket azonban jogosan merülhet fel a kérdés Önben, hogy milyen előnyei vannak szolgáltatásunknak?

Az Iparűzési adó-mentesség nem minden. Emellett legalább 9 érvet fel tudunk sorolni ahhoz, hogy miért éri meg cégének és Önnek is igénybe vennie csomádi székhelyszolgáltatásunkat:

  • Kedvezőbb adózás – egyszerűen több pénz marad Önnél!

Elsődlegesen az IPA mentes székhelyszolgáltatás talán legfontosabb előnye, hogy Önnek kevesebb adót kell fizetnie. Ebben az esetben az adóelkerülés helyett arról van szó, hogy a bejelentett településen a helyi önkormányzat élve saját hatáskörével, az iparűzési adó mértékét nulla százalékban állapítja meg. Mivel ezt az adót a bevételek után kell fizetni, így akár milliós tételekről beszélhetünk.

Tehát teljesen legális, ha átköltözteti meglévő cége székhelyét, vagy már az alapításkor azonnal más helyre jelenti be a székhelyét a fióktelephez képest. Hiszen Ön szabadon dönthet arról, hogy hol – akár egy IPA-mentes településen  – jelenti be, vagy működteti cégét, vállalkozását, így megspórolva az iparűzési adó összegét.

Konkrétabban a 9%-os társasági adónak és a 0%-os iparűzési adónak köszönhetően több nyereséget könyvelhet el a hónap végén és ezzel tovább növelheti cége értékét, tovább fejlesztheti meglévő kapacitásait.

  • Levesszük válláról a terhet!

Ezentúl Ön nyugodtan fókuszálhatja teljes figyelmét a cégvezetésre, mi ugyanis segíthetünk Önnek és levehetjük válláról a székhellyel és a cég működéssel kapcsolatos adminisztráció nagy részét. Egy magyarországi céget indítva, vagy meglévő vállalkozását Magyarországra költöztetve elengedhetetlen egy székhely, rendszeres személyes jelenlét, valamint az ügyintézés megoldása. Ez azonban sokszor időigényes és szinte kivitelezhetetlen feladat egy cég irányítása mellett.

  • Megkönnyítjük cége Magyarországra költözését!

Sokkal nyugodtabb lehet, hiszen egy olyan háttér-vállalkozás segíti a magyar cég alapítását, működtetést és letelepedését, akinek tapasztalata, megfelelő szakemberei vannak és ismerik a helyi körülményeket. Ez azért is előny az Ön számára, mert így olyan információkhoz, és a helyi sajátosságokat maximálisan kihasználó megoldásokhoz juthat, amelyekről egyébként nem értesülne. Esetleg csak akkor, ha életvitelszerűen itt tartózkodik, vagy lehet, hogy még akkor sem, különösen, ha nem ismeri a magyar nyelvet, vagy nem rendelkezik megfelelő helyi kapcsolatokkal.

  • Időt takarít meg, miközben mindenről értesül!

Mi folyamatosan Csomádon tartózkodunk, így nem probléma, ha Ön nem tud jelen lenni a székhelyén. Mi átvesszük az Önnek érkező küldeményeket és azokat bizalmasan kezelve, azonnal értesítjük Önt, valamint elektronikusan továbbítunk minden beérkező levelét, hogy semmilyen fontos iratról ne maradjon le.

  • Törvényesség!
  • Székhelyszolgáltatási tevékenységünket a 7/2017. (VI.1.) és a 9/2017. (VII.18.) IM rendelettel és a NAV pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvénnyel (Pmt.), valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) szerint összhangban végezzük.

A fentnevezett rendeleteknek maximálisan megfelelünk, és üzletmenetünket a következőkben is így szándékozunk folytatni. A rendeletektől eltérni semmilyen esetben sem áll módunkban.

 

  • Biztonság!

Velünk tartva megkap azonnal minden fontos információt, ami befolyásolhatja a cég működését. Nem csak székhelyszolgáltatást, de saját irodát is igénybe vehet nálunk, így szolgáltatásunkkal megőrizheti a privát szféráját, így otthona marad a család és a nyugalom birodalma.

 

  • Gyors fejlődés!

Több éves cégépítési munkát takaríthat meg tapasztalt segítségünkkel, így hamarabb válhat prosperáló, nyereséges céggé.

 

  • Egyenlő esélyek!

Más partnereinkkel szervezett kapcsolatépítést folytathat, így helybéli partnereinkhez hasonlóan építhet üzleti kapcsolatokat, melyeknek most vagy akár a jövőben is nagy hasznát veheti majd. Nem utolsó sorban az ügyfeleinkkel kialakított bizalmi státuszunk által új partneri kapcsolatokat is építhet.

 

  • Helyet adunk megbeszéléseihez!

Hiszen a mi irodánk az Ön irodája is egyben. Elegáns kialakítású irodánk minden igényt kielégítő technikai infrastruktúrával és kellemes környezettel várja Önt és partnereit, legyen szó a napi munkavégzésről, vagy egy fontos üzleti tárgyalásról.

Ha minket választ székhelyszolgáltatónak vannak olyan kérdések amikre biztosan  szeretné tudni a választ. Például, hogy hogyan kezeljük beérkező leveleit?

Attól tart, hogy egy külsős székhely bonyodalmakat okoz majd a fontos küldeményeinek átvétele során? Esetleg attó, hogy elkeverednének a kiemelten kezelt iratai?

Nálunk biztosan nem! A postai leveleket, küldeményeket minden nap átvesszük Ön helyett, majd az átvett leveleket felbontjuk, beszkenneljük és a megadott e-mail címre 1 munkanapon belül továbbítjuk. Így haladéktalanul elérnek Önhöz a szükséges dokumentumai, és értesül azok tartalmáról. Továbbá amennyiben kéri, akkor könyvelőjének, ügyvédjének is elküldjük a kiemelt figyelmet kívánó leveleket másolatban, hogy az érzékeny dokumentumok azonnal eljussanak a megfelelő helyre és ne Önnek kelljen erről sem gondoskodnia.

A különös figyelmet igénylő küldemények esetén sms-t is küldünk, vagy felhívjuk Önt, a megállapodásunk tartalmától függően.

Ha kézhez szeretné kapni iratait, akkor lehetősége van leveleit munkaidőben átvenni személyesen irodánkban, vagy szerződésünk tartalmának megfelelően negyedévente postai úton, díjmentesen továbbítjuk Önnek.

Az e-mail küldésének egyik pozitív mellékhatása, hogy az Ön e-mail fiókjában akár évekre visszamenőleg is meglesz a teljes bejövő üzleti levelezése. Ha bármit vissza kell keresnie, az sokkal egyszerűbb lesz, mint a sok papír között kutatni. Azonban a küldemények átadásáig mi is rendszerezetten tároljuk az Ön leveleit, fontos iratait, hogy szükség esetén hozzánk fordulhasson lényeges dokumentumaiért. Mindazonáltal iratainak digitális úton való tárolását kizárólag az adatvédelmi szabályzatunkban meghatározott ideig tároljuk, majd ezután megsemmisítjük.

Számos üzleti megoldás közül választhat, de hogy pontosan melyek is ezek?

Cégünknél három csomagajánlat közül választhat, attól függően, hogy milyen szolgáltatásokra lenne pluszban szüksége.

Katás Egyéni vállalkozói csomagunk tartalma:

  • Székhelyhasználatot engedélyező nyilatkozatot állítunk ki.
  • Névtábláját díjmentesen kitesszük, közterületről jól látható helyre.
  • Az átvett leveleket szkenneljük, és e-mailben azonnal, egy munkanapon belül továbbítjuk ügyfelünknek.
  • Bizonyos leveleket (előzetes egyeztetés után) tovább küldünk ügyfelünk könyvelőjének, és/vagy ügyvédjének, elősegítve a gördülékenyebb ügyintézést.
  • A székhelyre érkezett leveleket előre egyeztetett időpontban személyesen átveheti csomádi irodánkban, vagy díj ellenében tovább postázzuk Önnek
  • A postai meghatalmazás benyújtását a csomádi postára Ön helyett átvállaljuk, ezzel is időt takarítva meg.
  • Csomádi irodánkban ingyenesen biztosítunk kulturált tárgyalási lehetőséget külön tárgyalószobában.

Alap csomagunkba tartozik:

  • Székhelyhasználatot engedélyező nyilatkozatot állítunk ki.
  • Cégtábláját díjmentesen kitesszük, közterületről jól látható helyre.
  • Az átvett leveleket szkenneljük, és e-mailben azonnal, egy munkanapon belül továbbítjuk ügyfelünknek.
  • Bizonyos leveleket (előzetes egyeztetés után) tovább küldünk ügyfelünk könyvelőjének, és/vagy ügyvédjének, elősegítve a gördülékenyebb ügyintézést.
  • A székhelyre érkezett leveleket előre egyeztetett időpontban személyesen átveheti csomádi irodánkban, vagy díj ellenében tovább postázzuk Önnek
  • A postai meghatalmazás benyújtását a csomádi postára Ön helyett átvállaljuk, ezzel is időt takarítva meg.
  • Csomádi irodánkban ingyenesen biztosítunk kulturált tárgyalási lehetőséget külön tárgyalószobában.

Kényelmi csomagunk: olyan plusz szolgáltatásokat nyújtunk ügyfeleinknek, amelyek nem mindegyik székhelyszolgáltatónál találhatóak meg:

  • Székhelyhasználatot engedélyező nyilatkozatot állítunk ki.
  • Cégtábláját díjmentesen kitesszük, közterületről jól látható helyre.
  • Az átvett leveleket szkenneljük, és e-mailben azonnal, egy munkanapon belül továbbítjuk ügyfelünknek.
  • Kiemelt figyelmet kívánó küldemény érkezése esetén (pl.: adóhatóságtól, bíróságtól), akár SMS-ben is értesítést küldünk.
  • Bizonyos leveleket (előzetes egyeztetés után) tovább küldünk ügyfelünk könyvelőjének, és/vagy ügyvédjének, elősegítve a gördülékenyebb ügyintézést.
  • A székhelyre érkezett leveleket negyedévente postai úton, díjmentesen továbbítjuk Önnek, vagy előre egyeztetett időpontban személyesen átadjuk.
  • Csomádi irodánkban ingyenesen biztosítunk kulturált tárgyalási lehetőséget külön tárgyalószobában.
  • A postai meghatalmazás benyújtását a csomádi postára Ön helyett átvállaljuk, ezzel is időt takarítva meg.
  • Az Önkormányzathoz történő bejelentést elektronikus úton, az Ügyfélkapu alkalmazásával biztosítjuk, amennyiben meghatalmaz minket.
  • További kedvezményt tudunk biztosítani, minden olyan esetben, amikor több szolgáltatásunkra is igényt tart (pl.: könyvelés, adótanácsadás)

Csomagjainkról bővebb tájékoztatást kollégáinktól kérhet, valamint, ha nem biztos abban, hogy Önnek melyik csomag lenne a megfelelő választás, kérjük nyugodtan vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy együtt megtalálhassuk az Önnek tökéletes ajánlatot.

Fontos tisztában lenni azzal, hogy nem mindenkinek éri meg székhelyszolgáltatásunkat választani. Azonban az, hogy kinek és miért éri meg igénybe venni, erre a kérdésre az alábbiakban adunk választ:

 

  • Amennyiben nem éri meg önálló irodát fenntartania a vállalkozásának méreténél, tevékenységénél fogva, vagy
  • szeretné különválasztani a munkát a magánélettől, mert nem szeretné az üzleti partnereket, adóellenőröket a nappalijában fogadni, vagy
  • ha fontos Önnek az első benyomás. Hiszen az általunk nyújtott székhelyszolgáltatás által elegáns, minden eszközzel felszerelt irodája lesz, ahol kényelmesen lebonyolíthatja tárgyalásait, megbeszéléseit.
  • Illetve, ha nincs ideje a székhelyén tartózkodni, mi munkaidőben nyitva tartunk, fogadjuk az Önt kereső hatóságokat, ezzel is biztosítva, hogy a vállalkozása mindig elérhető, és megtalálható legyen. A hatóság képviselőit kellő tapasztalattal, az Ön érdekeinek megfelelő, határozott udvariassággal fogadjuk.
  • Továbbá, ha nem szeretne állandóan a fontos iratai miatt nyugtalankodni, mert a postai leveleket, küldeményeket és csomagokat átvesszük Ön helyett, majd szkenneljük és e-mailben továbbítjuk 1 munkanapon belül. Így Ön haladéktalanul értesül azok tartalmáról, postai sorban állás nélkül!
  • Nem utolsó sorban ha törvényesen megtakarítana adóján, akkor jöjjön el hozzánk, hiszen Csomád a legközelebbi IPA mentes település Budapestről legkényelmesebben elérhető távolságban.

Ugye Önnek sincs szüksége több indokra? Vegye fel velünk a kapcsolatot még ma és takarítson meg több pénzt és időt székhelyszolgáltatásunkat választva!

Telefonáljon, és kérje ingyenes konzultációnkat!

 

Telefon: +36 70 881 4868

Központi email cím: info@cass.hu

készítette a Company Assistant Service Kft.

HIPA

HIPA – Helyi Iparűzési Adó

HIPA – Helyi Iparűzési Adó

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott adó. Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található.

Törvényi háttér:

Az iparűzési adóról az 1990. Évi C törvény a helyi adókról IV. Fejezete rendelkezik, illetve a helyi önkormányzatok honlapján található meg a helyileg bevezetett feltételek, kedvezmények, és az adó pontos mértéke is.

A törvény alapján az alábbi feltételek vonatkoznak minden adózóra:

  1. Az adó maximális mértéke 2%, azonban ettől az önkormányzatok eltérhetnek, és dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be.
  1. Kedvezmények:
  • évre vonatkozó változások: A járványhelyzetre való tekintettel a Magyar Kormány 2021-re változásokat vezetett be, és az iparűzési adóelőleget országosan a felére csökkentette. Ennek feltétele, hogy február 25-ig az adott cég nyilatkozott arról, hogy a vállalkozás KKV-nak (kis- és középvállalkozás) minősül, és maximum 4 milliárd Forint az árbevétele. Fontos azonban, hogy a feltételeknek való megfelelőséget a kapcsolt és partnervállalkozások adatainak összeszámításával együtt szükséges megvizsgálni. Aki ezt a nyilatkozatot nem tette meg, a következő bevalláskor visszaigényelheti a többletként befizetett pénzt. Továbbá a 639/2020 (XII.) Kormányrendelet alapján 2021-ben maximum 1% lehet a HIPA.
  • Ideiglenes tevékenység adókötelezettsége: 2021-től megszűnt az ideiglenes tevékenység fogalma a törvényben, azaz nem keletkezik adókötelezettsége a vállalkozónak a 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenység folytatása esetén. Továbbá abban az esetben sem kell az adót megfizetni, ha a vállalkozás magyarországi székhely vagy telephely hiányában végez bevételszerző tevékenységet.

Viszont, ha a vállalkozás az adott településen 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, továbbra is telephelye jön létre, így HIPA alá történő bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettsége is keletkezik.

  • Szokásos piaci árkorrekció: 2021-től azon vállalkozások esetén, akik a társasági adó törvény értelmében szokásos piaci ár alkalmazására kötelezettek, a kapcsolt vállalkozásaikkal kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget a szokásos piaci ár alapulvételével állapíthatják meg.
  • Adóalap-megosztás tartós gépjárművek bérletbe / lízingbe adása esetén: a 2021-től a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni. Ezen rendelkezésnek kizárólag olyan vállalkozások esetén van jelentősége, amelyek több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végeznek iparűzési tevékenységet, hiszen ebben az esetben az adó alapját meg kell osztaniuk az érintett önkormányzatok között.
  1. Az adó alanya: Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
    1. egyes – vállalkozási tevékenységet végző – magánszemélyek
    2. jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is
    3. egyéni cégek, egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket
  1. Vállalkozó: Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is. A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak)
    1. egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély
    2. közjegyző
    3. önálló bírósági végrehajtó
    4. egyéni szabadalmi ügyvivő
    5. ügyvéd
    6. szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlója
  1. Mezőgazdasági őstermelő: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.
  1. Adókötelezettség: Az adóalanyt azon településen terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye van.
  • Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén székhelynek számít a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye.
  • Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől – ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), Napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Telephelynek számít a TEÁOR szerinti építőipari tevékenység folytatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladta. Ha a vállalkozó ilyen jellegű tevékenységet végez és annak időtartama a településen előreláthatóan a 180 napot meghaladja, akkor már a tevékenységvégzés kezdetén, mint állandó jellegű tevékenységet végzőként jelentkezhet be, azaz létrehozhat telephelyet.

  1. Bevallási kötelezettség teljesítésének módja:

Az iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), illetve a Htv-ben meghatározott időpontig:

  • az állami adóhatóság elektronikus bevallás-kitöltő és ellenőrző rendszerén keresztül elektronikus úton közvetve vagy
  • egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany döntése esetén közvetlenül, akár papíralapon
  • az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti önkormányzati, fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatósághoz kell eljuttatni.

Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) elektronikusan benyújtott, állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásokon a NAV összefüggés-vizsgálatokat végez.

Az ellenőrzés eredményétől függően a NAV:

  • értesítést küld az érintett önkormányzathoz való továbbításról, vagy
  • tájékoztat az azonosított hibák listájáról. A hibák javítása után a bevallást újból be kell nyújtani.
  1. Adóügyekben illetékes:

A bevallás-benyújtás módjától függetlenül a Htv. 9. §-a értelmében helyi adóügyben, így iparűzési adóügyben is az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót bevezette, így iparűzési adóügyben hatósági eljárásra, adózói tájékoztatásra csak az önkormányzati adóhatóság jogosult és kötelezett. A helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget az adót megállapító önkormányzat iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

  1. Mit hol talál?

Az adózó az önkormányzat rendeletében rögzített adótényállási elemekről (ide értve különösen az adó mértékét, az önkormányzat döntése szerinti rendeleti adóelőny-szabályokat, a pénzforgalmi számlaszámokat), illetőleg az első fokon eljáró önkormányzati adóhatóság elérhetőségi információiról az önkormányzat honlapján (amennyiben az önkormányzat honlapot fenntart), illetőleg a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján (https://hakka.allamkincstar.gov.hu) oldalán tud részletesebben tájékozódni. A Magyar Államkincstár az e célra fenntartott honlapját havi rendszerességgel frissíti.

2021-től az állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó, helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell benyújtani elektronikusan. Az ehhez szükséges nyomtatványok a NAV honlapján elérhetők.

Két fontos kivétel:

  • A 2021-et megelőző évekre vonatkozó, ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységgel kapcsolatos bevallásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz kell benyújtani.
  • Azok a magánszemély vállalkozók, akik nem egyéni vállalkozóként végzik tevékenységüket, a hipa bevallást papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is benyújthatják.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Iparűzési adó számítása bevallása és befizetése vállalkozásoknak

Hogyan számoljuk ki az iparűzési adó alapját?

Közzétéve: 2021.09.22.

A helyi iparűzési adó, röviden HIPA vagy IPA, a vállalkozások egyik legfontosabb helyi adója. Nem közvetlenül az államnak, hanem az érintett önkormányzatnak fizetendő, és sok cég számára jelentős éves költséget jelenthet. Éppen ezért fontos tudni, mikor kell fizetni, hol kell bevallani, hogyan számolható ki, és mikor lehet jogszerűen csökkenteni.

A köznyelvben iparűzési adóként ismert adófajta hivatalos neve helyi iparűzési adó. Rövidítve HIPA-nak vagy IPA-nak is nevezik. A helyi iparűzési adó alapvetően ahhoz a településhez kapcsolódik, ahol a vállalkozás székhellyel vagy telephellyel rendelkezik, illetve ahol állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez.

Az IPA azért fontos, mert sok vállalkozásnál évente akár több százezer vagy több millió forintos tételt is jelenthet. Ugyanakkor vannak olyan települések, ahol az iparűzési adó mértéke 0%, ezért a székhelyválasztás és az iparűzési adó optimalizálás tudatos vizsgálata komoly pénzügyi előnyt jelenthet.

Ebben a cikkben összefoglaljuk, mitől függ az iparűzési adó mértéke, hogyan számolható ki az adóalap, mikor kell megosztani az adót több település között, hogyan történik a bevallás és befizetés, illetve mire érdemes figyelni székhelyváltás előtt.

1

Mi az a helyi iparűzési adó?

A helyi iparűzési adó a helyi adók egyik típusa. A részletes szabályokat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény tartalmazza. A HIPA sajátossága, hogy az adott települési önkormányzat dönt a bevezetéséről és a mértékéről, a törvényi keretek között.

A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről az önkormányzat dönt, legfeljebb 2%-os mértékig. Ezért fordulhat elő, hogy az egyik településen 2% az adókulcs, máshol ennél alacsonyabb, bizonyos településeken pedig 0%.

Az aktuális települési adókulcsokat és helyi szabályokat mindig érdemes hivatalos forrásból ellenőrizni, például a Magyar Államkincstár helyi adó adatbázisában.

Röviden: az iparűzési adó helyi adó, ezért nem minden településen ugyanakkora. A vállalkozás székhelye és telephelye ezért pénzügyi szempontból is fontos lehet.
2

Kinek kell iparűzési adót fizetnie?

Helyi iparűzési adókötelezettség akkor merülhet fel, ha a vállalkozás egy adott településen állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez. Ez jellemzően a vállalkozás székhelyéhez vagy telephelyéhez kapcsolódik.

Az iparűzési adó nemcsak társas vállalkozásokat érinthet, hanem egyéni vállalkozókat is. Az, hogy pontosan mennyit kell fizetni, függ a bevételtől, az adóalap-megállapítás módjától, a települési adókulcstól és attól is, hogy van-e más településen telephely vagy fióktelep.

Az egyéni vállalkozók számára különösen fontos lehet az egyszerűsített adóalap-megállapítás vizsgálata. Erről bővebben a könyvelő tud pontos tájékoztatást adni, de kiindulásként érdemes átnézni a székhelyszolgáltatás egyéni vállalkozóknak témáját is.

Fontos: attól, hogy valaki kisvállalkozó vagy egyéni vállalkozó, még lehet iparűzési adókötelezettsége. A pontos szabályokat mindig a konkrét vállalkozás adatai alapján kell vizsgálni.
3

Mitől függ, hogy hol kell fizetni az iparűzési adót?

Az iparűzési adó helye alapvetően attól függ, hogy a vállalkozás hol rendelkezik székhellyel, telephellyel vagy olyan állandó üzleti jelenléttel, amely a helyi adó szabályai szerint adókötelezettséget keletkeztet.

Székhelynek általában az a cím minősül, amely a cégnyilvántartásban, egyéni vállalkozói nyilvántartásban vagy más hivatalos nyilvántartásban székhelyként szerepel. Ez az a cím, ahová a hivatalos levelek érkeznek, és ahol a vállalkozás iratkezelési kötelezettségei is kapcsolódhatnak.

Telephelynek minősülhet például az iroda, raktár, műhely, üzlet, gyár vagy más állandó üzleti létesítmény, ahol a vállalkozás tényleges gazdasági tevékenységet végez.

Ha a vállalkozás székhelye és telephelye külön településen található, akkor az iparűzési adóalapot a jogszabály szerinti módszerek alapján meg kell osztani. Erről részletesen írtunk az iparűzési adó megosztás szabályairól szóló cikkünkben.

4

Mi a különbség a székhely és a telephely között?

A székhely a vállalkozás hivatalos címe, amely a nyilvántartásokban szerepel. Ez nemcsak levelezési cím, hanem olyan hivatalos elérhetőség, ahol a vállalkozásnak biztosítania kell az iratok átvételét és kezelését.

A telephely ezzel szemben az a hely, ahol a vállalkozás tényleges, állandó jellegű gazdasági tevékenységet végez. Ez lehet például iroda, üzlethelyiség, raktár, műhely vagy más üzleti létesítmény.

A különbség azért fontos, mert az iparűzési adó szempontjából nemcsak a székhely, hanem a telephely is adókötelezettséget eredményezhet. Ha a vállalkozás több településen van jelen, akkor az IPA-t nem feltétlenül csak a székhely szerinti önkormányzatnál kell figyelembe venni.

Ha szeretné részletesebben megérteni a fogalmakat, olvassa el cikkünket a székhely, telephely és fióktelep különbségéről.

5

Mitől függ az iparűzési adó mértéke?

Az iparűzési adó mértékét az adott önkormányzat határozza meg, a törvényi maximumon belül. Sok településen az adó mértéke 2%, de vannak ennél kedvezőbb adókulcsú települések, illetve olyan helyek is, ahol az IPA mértéke 0%.

Ezért ugyanakkora adóalap mellett két vállalkozás teljesen eltérő iparűzési adóterhet viselhet, ha eltérő településen található a székhelyük vagy telephelyük.

A 2021-es járványhelyzet idején a kormány átmeneti szabályt vezetett be, amely bizonyos mikro-, kis- és középvállalkozásoknál 1%-ban maximálta a helyi iparűzési adó mértékét. Ez azonban egy történeti, különleges időszakhoz kapcsolódó szabály volt, ezért a jelenlegi adótervezésnél mindig az aktuális önkormányzati adókulcsokat kell ellenőrizni.

Gyakorlati tanács: soha ne régi cikkekből vagy régi bevallási adatokból induljon ki. A települési IPA-kulcsot mindig az adott évre és adott önkormányzatra kell ellenőrizni.
6

Hogyan számolható ki az iparűzési adó alapja?

Az iparűzési adó alapja általánosságban a vállalkozás nettó árbevételéből indul ki. Ebből bizonyos, jogszabályban meghatározott tételek levonhatók, például az eladott áruk beszerzési értéke, az anyagköltség, a közvetített szolgáltatások értéke, az alvállalkozói teljesítések értéke és bizonyos kutatás-fejlesztési közvetlen költségek.

Az egyszerű képlet így néz ki:

  • nettó árbevétel,
  • mínusz levonható tételek,
  • egyenlő iparűzési adóalap,
  • szorozva az adott települési adókulccsal.

A valós számítás azonban ennél összetettebb lehet, különösen nagyobb árbevétel, több telephely, speciális tevékenység vagy egyszerűsített adóalap-megállapítás esetén.

Részletesebb magyarázatot itt talál: hogyan számoljuk ki az iparűzési adó alapját. Gyors becsléshez pedig használható az iparűzési adó kalkulátor.

A pontos IPA-alapot mindig a könyvelővel érdemes egyeztetni, mert a levonható tételek és a megosztási szabályok jelentősen befolyásolhatják a fizetendő adót.
7

Kedvezmények és mentességek az iparűzési adóban

Az önkormányzatok a helyi rendeleteikben bizonyos kedvezményeket vagy mentességeket is meghatározhatnak. Ezek településenként eltérhetnek, ezért mindig az adott önkormányzat szabályait kell ellenőrizni.

Előfordulhat például, hogy egy település bizonyos adóalap alatt kedvezményt vagy mentességet biztosít, vagy meghatározott vállalkozói körök számára állapít meg könnyítést. A helyi szabályokat az önkormányzat honlapján vagy a Magyar Államkincstár helyi adó adatbázisában lehet ellenőrizni.

A legnagyobb különbséget ugyanakkor sok vállalkozásnál nem egy részleges kedvezmény, hanem az jelentheti, ha a vállalkozás olyan településen rendelkezik székhellyel, ahol az iparűzési adó mértéke 0%.

Fontos azonban, hogy a 0%-os IPA nem minden vállalkozásnál jelent automatikus teljes adómegtakarítást. Ha a cégnek más településen telephelye vagy fióktelepe van, akkor az adóalap-megosztás szabályait is vizsgálni kell.

8

Hogyan történik az iparűzési adó bevallása?

A helyi iparűzési adóbevallást az iparűzési adót működtető, székhely vagy telephely szerinti önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. A bevallás elektronikus benyújtása a NAV rendszerén keresztül is történhet.

A NAV tájékoztatása szerint az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásban, vagyis az ONYA-ban már a 25HIPAK és 26HIPAK űrlapok is kitölthetők. A HIPAK bevallás az ÁNYK-ban is elérhető marad 2026. december 31-ig.

Az aktuális bevallási lehetőségekről a NAV HIPAK / ONYA tájékoztatójában, illetve a 26HIPAK nyomtatvány oldalán lehet tájékozódni.

Az éves bevallás általános határideje jellemzően az adóévet követő május 31. Ettől eltérő esetekben, például megszűnés, átalakulás vagy speciális adózási helyzet esetén más határidők is felmerülhetnek, ezért a könyvelővel mindig egyeztetni kell.

A korábbi 21HIPA nyomtatvány már elavult hivatkozás. Mindig az adott adóévre vonatkozó aktuális HIPAK nyomtatványt kell használni.
9

Mikor és hova kell befizetni az iparűzési adót?

Az iparűzési adót nem a NAV központi adószámlájára, hanem az érintett önkormányzat iparűzési adó számlájára kell befizetni. Ez akkor is igaz, ha a bevallás elektronikus benyújtása NAV-felületen keresztül történik.

Az iparűzési adóelőlegekhez kapcsolódó leggyakoribb határidők március 15. és szeptember 15. Az éves bevallás és elszámolás alapján dől el, hogy a vállalkozásnak van-e további fizetési kötelezettsége, vagy túlfizetése keletkezett.

A pontos számlaszámot mindig az érintett önkormányzat honlapján vagy hivatalos tájékoztatójában kell ellenőrizni. Több település érintettsége esetén különösen fontos, hogy a befizetés a megfelelő önkormányzathoz kerüljön.

Gyakorlati tanács: ha a cég székhelye és telephelye külön településen van, a befizetés és a bevallás kezelését mindig könyvelővel egyeztesse, mert több önkormányzat is érintett lehet.
10

Miért fontos a székhelyválasztás az IPA szempontjából?

A székhelyválasztás nemcsak adminisztratív kérdés, hanem pénzügyi döntés is lehet. Ha a vállalkozás olyan településen rendelkezik székhellyel, ahol az iparűzési adó mértéke 0%, akkor bizonyos esetekben jelentős adómegtakarítás érhető el.

Ugyanakkor a székhelyváltást mindig körültekintően kell megvizsgálni. Nem elegendő csak azt nézni, hogy a kiválasztott településen 0% az IPA. Figyelni kell arra is, hogy van-e a vállalkozásnak más településen telephelye, fióktelepe, raktára, üzlete, irodája vagy más állandó gazdasági jelenléte.

Ha szeretné előzetesen felmérni a lehetőségeket, érdemes áttekinteni az iparűzési adó optimalizálás témáját, illetve használni az IPA kalkulátort.

A Company Assistant Service Kft. székhelyszolgáltatási csomagjai azoknak a vállalkozásoknak kínálnak megoldást, amelyek Budapest közelében keresnek rendezett, megbízható és iparűzési adó szempontjából is kedvező székhelyet.

Összegzés: az iparűzési adó tervezhető, de nem szabad félvállról venni

A helyi iparűzési adó minden vállalkozás számára fontos kérdés, mert közvetlenül befolyásolhatja a cég éves adóterheit. A fizetendő IPA összege függ a vállalkozás adóalapjától, a települési adókulcstól, a székhelytől, a telephelyektől és az esetleges adóalap-megosztási szabályoktól.

A régi, 2021-es szabályok helyett ma már mindig az aktuális Htv.-t, önkormányzati rendeleteket, NAV-tájékoztatókat és Magyar Államkincstár adatbázist érdemes figyelni. A régi nyomtatványhivatkozások, átmeneti kedvezmények és járványidőszaki szabályok könnyen félrevezetők lehetnek.

A jó döntéshez könyvelői egyeztetés, pontos adatok és körültekintő székhelyvizsgálat szükséges. Ha a vállalkozás működése alapján jogszerűen kihasználható egy iparűzési adómentes székhely, az jelentős megtakarítást eredményezhet, de ezt minden esetben egyedileg kell megvizsgálni.

Cass_imrendelet

7/2017 (VI.1) és 9/2017 (VII.18) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról

7/2017 (VI.1) és 9/2017 (VII.18) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról

Az Igazságügyi Minisztérium által 2017-ben elrendelt szabályozás meghatározza a cégek és a megbízott székhelyszolgáltató között létrejövő szerződés alapját és a szerződéskötés menetét. Felsorolja, hogy a székhelyszolgáltatónak és ügyfelének milyen kritériumoknak kell megfelelniük. Mostani cikkünkben ezen rendelet részletes ismertetésével szeretnénk megkönnyíteni a cégvezetők dolgát.

Székhelyszolgáltatás igénybevétele szinte semmilyen plusz feladattal nem jár az igénybe vevőnek. Cégvezetőként csupán egyetlen kötelessége van a szerződés megkötése kapcsán, míg a székhelyszolgáltatással megbízott félnek számos pontra oda kell figyelnie, hogy a szolgáltatás jogtiszta és transzparens legyen, mind az ügyfél, mind a hatóságok számára.

A következőkben elsőként is a székhelyszolgáltatókra vonatkozó kritériumokat mutatjuk be.

A székhelyszolgáltatónak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie:

1. A székhelyszolgáltatók bejelentkezési kötelezettsége:

A székhelyszolgáltató köteles bejelentkezni 2020. január 10-e óta a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Irodájához.

2. A rendelet meghatározza, hogy melyik ingatlan szolgálhat székhelyként. Csak az a szolgáltató kínálhat székhelyszolgáltatást, amely ezen három kategória valamelyikébe beletartozik:

  • a székhely a szolgáltatást kínáló fél kizárólagos tulajdonában van, vagy
  • a székhelyszolgáltatást nyújtó félnek bejegyzésre került használati joga van az adott címen, vagy
  • az ingatlan tulajdonosa előzetesen engedélyt adott a szolgáltatónak:
    • ha a két fél számviteli törvény szerint kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, vagy
    • a szolgáltató a cég cégjegyzék adatai között, mint kézbesítési megbízott van bejegyezve, vagy
    • a szerződést kötő felek között könyvvezetési szolgáltatás is fennáll

3. A székhelyszolgáltató köteles gondoskodni arról, hogy a megbízó cég cégtáblát közterületről is jól látható helyen elhelyezze.

4. A székhelyszolgáltató az igénybe vevő iratainak, ingóságainak kezelése kapcsán köteles biztosítani az alábbiakat:

      • Minden ügyfél iratait, ingóságait a saját, valamint más ügyfelek irataitól és ingóságaitól jól elkülönítve tárol.
      • A szerződésbe foglalt iratokról és ingóságokról a szolgáltató köteles naprakész, tételes iratjegyzéket vezetni.
      • Szerződés megszűnésekor a székhelyszolgáltató köteles a nála lévő iratokat, ingóságokat és azok iratjegyzékét a megbízónak átadni.
      • A szolgáltató köteles tűrni az esetleges hatósági kényszerintézkedéseket, valamint az érintett cég felé haladéktalan értesítési kötelezettséggel rendelkezik.
      • A megbízott szolgáltató köteles átvenni a megbízónak címzett postai küldeményeket, valamint erről az átvétel tényéről 1 munkanapon belüli értesítési kötelezettséggel rendelkezik a megbízó felé.

Az ügyfeleknek az alábbi kritériumot kell teljesítenie a szerződés megkötését követően:

 

  1. A megbízó köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

Az adózás rendjéről szóló törvény szerint a székhelyszolgáltatás igénybevételét be kell jelenteni.[1]

A székhelyszolgáltatásra vonatkozó bejelentési kötelezettség [2] azokra az esetekre vonatkozik, ha:

  • a székhelyszolgáltatási jogviszony 2017. január 1-jét követően jött létre (függetlenül attól, hogy újonnan alakult vagy már működő ügyfél vesz igénybe székhelyszolgáltatást), vagy
  • a korábban létrejött székhelyszolgáltatási jogviszony 2017 január 1-jét követően módosult.

Az egyéni vállalkozóknak a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentését NAV-hoz való bejelentkezéssel egyidejűleg kell írásban megtenniük.

A cégbíróságon keresztül bejelentkező adózóknak pedig a bejelentkezés napjától számított tizenöt napon belül a NAV-nál közvetlenül is be kell jelenteniük írásban a székhelyszolgáltatás igénybevételét.

(forrás: nav.gov.hu)

[1] Az adózás rendjéről szóló új 2017. évi CL. számú törvény 1. sz. melléklet 1.7. pontja alapján az állami adó- és vámhatósághoz be kell jelenteni az adózó – székhelyszolgáltatás igénybevétele esetén – a székhelyszolgáltató elnevezését, székhelyét, adószámát, e jogviszony keletkezésének – és határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját

[2] A bejelentés, változásbejelentés a ’T101E, ’T201T adatlapokon tehető meg

Az IM rendelet a székhelyszolgáltató és az igénybe vevő cég kötelezettségei mellett kitér még a szerződéskötés formájára, a szerződés időtartamára, valamint a szerződésben kötelezően meghatározandó elemekre. Ezen kikötések az alábbiak:

  1. A létrejövő szolgáltatási kapcsolatot írásban kell megkötni.
  2. Ezen szolgáltatás időtartama lehet:
  • határozatlan: a szerződés minden esetben határozatlan időre szól, kivéve:
  • határozott idejű: amennyiben az igénybe vevő cég is határozott időre kerül megalapításra.
  • Fontos leszögezni, hogy a rendes felmondás jogát a felek 1 éven belül nem gyakorolhatják.
  1. Kötelezően meg kell határozni a cég által a székhelyen őrzendő iratokat eredetiben, vagy az eredetivel megegyező digitális dokumentum formájában. Minimális előírás, hogy minden esetben a székhelyen kell őrizni:
  • a cég cégiratait, azaz az alapdokumentumokat
  • a cég hatósági engedélyeit
  • adóhatósághoz történő adat-bejelentési kötelezettséggel összefüggő iratokat
  • a cég számviteli törvény szerinti beszámolóját

A székhelyszolgáltatók felügyeleti szerve 2020. január 10-e óta a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény 2021. június 10-én lépett hatályba, amelynek értelmében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (továbbiakban: Pmt.) 76/E. § (1) bekezdése kiegészült azzal, hogy „A felügyeleti szerv a tevékenység végzésére irányuló kérelem előterjesztéséről a székhelyszolgáltató nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásba vétel elutasításáról 15 napon belül értesíti az állami adó-és vámhatóságot. A felügyeleti szerv a nyilvántartásba vett szolgáltatókat a honlapján közzéteszi.” (forrás: nav.gov.hu)

A székhelyszolgáltatók és a cégek transzparenciáját és jogszerűségét elősegítve a felügyeleti szervezet minden héten frissített nyilvántartást tesz közzé a jelenleg jogszerűen működő székhelyszolgáltató cégekről. Ezen lista IDE kattintva érhető el.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Cass_adók

4 hasznos fogalom – Ön tisztában van velük?

4 hasznos fogalom – Ön tisztában van velük?

Az adó és a járulék szavak minden munkavállaló és munkáltató fejében ott csengenek, de nagyon kevesen vannak tisztában ennek a két fogalomnak a pontos jelentésével. De ugyanilyen fontos tisztában lenni azzal is, hogy mi a különbség a gépjárműadó és a cégautóadó között.

Ebben a cikkben most a fent említett fogalmakat segítünk Önnek helyre rakni, hogy ezentúl, ha meghallja ezen kifejezések valamelyikét, akkor ne csak a csekkeket lássa majd maga előtt, de a miértekkel is tisztában legyen.

Mi a különbség az adó és a járulék között?

Elsőként is tisztázzuk, hogy mi az az adó és a járulék.

Járulék: Általában munkaviszonyból származó százalékos adókötelezettség, amely a munkaviszonybanfoglalkoztatottak bruttó béréből kerül levonásra.

2020. július 1. naptól a levont járulékokat már egybe kell számítani, egyetlen járuléknak „adónemnek” minősül. Biztosítottaktól levont társadalombiztosítási járuléknak hívják és  mértéke 18,5 %

Adó: Az adó az állam által egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel.

Megkülönböztetünk munkavállalói és munkaadói adót, munkaviszonnyal kapcsolatosan a dolgozó béréből személyi jövedelemadó ELŐLEGET kell levonni, melynek mértéke fixen 15%. A munkáltató a munkavállaló bruttó bére után 15,5%szociális hozzájárulási adót, és 1,5 % szakképzési hozzájárulási adót fizet be.

Gépjárműadó vagy cégautóadó?

Most pedig térjünk át a gépjárműveket érintő adókra. Tisztázzuk végre, hogy mit miért és mi után fizetünk egyes járművek esetében.

Azzal talán mindenki tisztában van, hogy a gépjárműadó első részletét április 15-ig, a másodikat pedig szeptember 15-ig kötelezően be kell fizetnie, de hogy mi is ez pontosan és hogyan állapítható meg az összege, azt érdemes újra és újra feleleveníteni.

Gépjárműadó: Az 1991. évi LXXXII. törvény értelmében kötelező minden „magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót” fizetni (njt.hu/jogszabaly/1991-82-00-00.39).

Azaz belföldi gépjárművek adója a forgalomban lévő, magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjárművet, pótkocsit terheli.

Az adót főszabályként az fizeti, aki a járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Több tulajdonos esetén az az adó alanya, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. (nav.gov.hu)

A személyi gépjárműadó mértékének alapja a gépjármű teljesítménye, kW-ban kifejezve. Ennek mértéke a gyártástól számított minden negyedik naptári éveben csökken. Így egy 16 évnél idősebb autó esetében ez az összeg már csak 140 Ft/kW-ot jelent.

Érdemes megjegyezni, hogy ettől eltér az autóbuszok, lakókocsik, tehergépjárművek és a nyergesvontatók adóalapja. Ezeket a járműveket saját súlyuk vagy saját súlyuk és raksúlyuk mértéke alapján kategorizálják (nav.gov.hu).

FONTOS: A gépjárműadó ez év január 1-től a NAV hatósága alá tartozik.

Cégautóadó: „Cégautóadót kell fizetni azok után a személygépkocsik után, amelyek nem magánszemély tulajdonában állnak, vagy magánszemély tulajdonában állnak, de a személygépkocsik után költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.” – olvasható a NAV cégautóadóról szóló szabályozásában (nav.gov.hu).

A személygépjárműadótól eltérően, a cégautóadóról minden negyedévet követő 20. napig egy bevallást kell benyújtani a hatóság felé.

A cégautóadó havi értéke a gépjármű hajtómotorjának teljesítménye és a környezetvédelmi osztály együttes besorolása alapján állapítható meg (nav.gov.hu). Ebbe a kategorizálásba beletartozik minden személygépkocsi és tehergépkocsi, valamint a pénzügyi lízingbe vett személygépkocsik. Kivételt képeznek a cégautóadó alól az úgynevezett környezetkímélő (elektromos vagy nulla emissziós) gépkocsik. A zöld rendszámmal rendelkező járművekre ugyanis nem vonatkozik a cégautóadó.

készítette a Company Assistant Service Kft.

Letölthető dokumentumok

Letölthető szerződések

Felkerült weboldalunkra az általunk összeállított Általános Szerződési Feltételek dokumentum, valamint a székhelyszolgáltatásra vonatkozó Egyedi szerződési minta is. Ezen dokumentumok mindegyikét weboldalunk felső menüsorának utolsó, Szerződéseink elnevezésű menüpontján keresztül azonnal letöltheti Ön is.

Bővebben az Egyedi szerződésről

A szerződési minta weboldalunkra történő feltöltésével még könnyebbé szeretnénk tenni minden ügyfelünknek szolgáltatásunk igénybevételét. Az előre elkészített sablon alapján csupán a saját cégre vonatkozó adatokat kell megadnia ügyfelünknek, anélkül, hogy akár hosszú hónapokig tartó plusz köröket kellene futnia egy ügyvéd bevonásával a szerződés elkészítéséért.

Az Egyedi szerződés létrehozásakor szabad kezet akartunk hagyni ügyfeleinknek is, hogy a későbbiekben saját igényeiknek megfelelően alakíthassák a szerződés egy-egy elemét. Így került a szerződésbe néhány olyan pont, melynek során ügyfelünk maga döntheti el, hogy például az Igénybevevő jóváhagyja-e, hogy az adóhatóságtól és egyéb közigazgatási hivatalból, illetve a Bankoktól érkező leveleket mi ügyfelünk megadott könyvelőjének és ügyvédjének is továbbítsuk-e.
Az Egyedi szerződést kiegészítő, további részletes szabályokat tartalmazó Általános Szerződési Feltételek szintén egy kattintással elérhetőek weboldalunkon.

Bővebben az ÁSZF-ről

Az ezen dokumentumban összefoglalt pontok szabályozzák a Company Assistant Service Kft. Székhelyszolgáltató és az Igénybevevő között létrejött székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszony általános szabályait.

Az Általános Szerződési Feltételek 7 pontja kiterjed minden fontos rendelkezésre, többek között a szolgáltatás tartalmára, a vegyes rendelkezésekre és az Igénybevevő kötelezettségeire is.

Néhány fontosabb pont az ÁSZF-ből:

2. A szolgáltatás tartalma

2.1. A szolgáltató vállalja, hogy SZÉKHELYHASZNÁLATOT ENGEDÉLYEZŐ NYILATKOZATOT ad ki az Igénybevevő részére. A felek megállapodásának megfelelően a szolgáltató hozzájárul ahhoz, hogy a felsorolt dokumentumok felhasználásával az Igénybevevő a 2161 Csomád, Levente u. 14/a. szám alatti ingatlant a cégirataiban székhelyként/telephelyként/fióktelepként tüntesse fel, amelyet az illetékes hatóságokhoz, bíróságokhoz és egyéb szervekhez jogosult bejelenteni.

2.2. A szolgáltató köteles az Igénybevevő cégtábláját az ingatlanon jól látható helyen elhelyezni.

3. Nyilvántartásba vétel

3.1. Új székhelycím nyilvántartásba vétele. Ahhoz, hogy az Igénybevevő az ingatlant székhelyként használhassa, szükséges az új székhelycímnek a cégjegyzékben – vagy egyéb szervezet esetében annak nyilvántartó hatóságánál – való átvezetése. A nyilvántartásba vétel ügyintézése, és ehhez az Igénybevevő létesítő okiratának és kapcsolódó egyéb céges vagy szervezeti okiratainak módosítása az Igénybevevő kötelessége. Az Igénybevevő tudomásul veszi, hogy a nyilvántartásba vételhez szükséges céges és egyéb okiratok elkészítésével, módosításával, továbbá a cégbírósági vagy egyéb eljárással kapcsolatos költségek (ügyvédi munkadíj, illeték, költségtérítés) kizárólag az Igénybevevőt terhelik.

4. Az Igénybevevő kötelezettségei

4.1. Adatszolgáltatás, meghatalmazás. Az Igénybevevő az új székhely nyilvántartásba vételét követően 8 napon belül köteles személyesen megjelenni a székhelyszolgáltatónál a nyilvántartásba vett adatok és az egyébként a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges értesítési adatok rögzítése, a postai küldemények átvételére vonatkozó meghatalmazás aláírása, az önkormányzati bejelentőlap kitöltése és az egyéb kötelezően előírt adminisztratív teendők ellátása érdekében. A felek rögzítik az Igénybevevő képviselőjének, tagjainak, meghatalmazottjának magyarországi címét, e-mail címét és telefonszámát. A felek külön rögzítik azt az értesítési e-mail címet, amelyen az Igénybevevő a szolgáltató értesítéseit fogadja az érkezett postai küldeményekről vagy egyéb kapcsolattartási céllal.

FONTOS: Az egyedi szerződés csakis az ÁSZF-fel együtt érvényes, és kifejezett elválaszthatatlan részét képezi.

készítette a Company Assistant Service Kft.