Közzétéve: 2025.12.10.
A 2026-os év több fontos adózási és számviteli változást hoz a vállalkozások számára. A módosítások jelentős része a mikro- és kisvállalkozásokat érinti, de vannak olyan szabályok is, amelyek társas vállalkozásoknál, KIVA-s cégeknél, társaságiadó-alanyoknál vagy IFRS szerint beszámolót készítő vállalatoknál lehetnek lényegesek.
A 2026-os adóváltozások egyik fő iránya az adminisztráció egyszerűsítése és a kisebb vállalkozások terheinek csökkentése. Emelkedik az alanyi áfamentesség értékhatára, kedvezőbbé válik az átalányadózás, csökken a főfoglalkozású vállalkozók minimális szochoalapja, és több vállalkozás számára válhat elérhetővé a kisvállalati adó, vagyis a KIVA.
Emellett a társasági adóban is megjelennek olyan könnyítések, amelyek a bevallási és előlegfizetési gyakoriságot érintik. A számviteli szabályoknál a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló értékhatárainak emelése jelenthet adminisztrációs könnyítést, míg az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknak a 2026-tól hatályos standardmódosításokra kell figyelniük.
Ebben a cikkben összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat, külön kitérve arra is, hogy a vállalkozásoknak miért érdemes időben egyeztetniük könyvelővel vagy adótanácsadóval, és hogyan kapcsolódhat mindez az iparűzési adó optimalizálás kérdéséhez.
1
Alanyi áfamentesség: 20 millió Ft-ra nő az értékhatár
2026. január 1-jétől az alanyi adómentesség választására jogosító értékhatár 18 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. Ez különösen a mikro- és kisvállalkozások, egyéni vállalkozók és kisebb szolgáltatók számára lehet fontos könnyítés.
A 2026-ra vonatkozó alanyi adómentesség akkor választható, ha a vállalkozás a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel, és a 2025-ös, illetve a 2026-ban várható bevétele sem haladja meg a 20 millió forintos értékhatárt.
Az aktuális feltételekről a NAV alanyi adómentesség értékhatárának emeléséről szóló tájékoztatójában lehet részletesen tájékozódni.
Fontos: az alanyi áfamentesség nem minden vállalkozásnak automatikusan előnyös. Döntés előtt érdemes megvizsgálni az ügyfélkört, a költségszerkezetet, a beszerzések áfatartalmát és a várható bevételt is.
2
Átalányadózás: 45%-ra nő az általános költséghányad
Az átalányadózó egyéni vállalkozóknál 2026-tól kedvező változás, hogy a leggyakoribb, korábban 40%-os általános költséghányad 45%-ra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora bevétel mellett alacsonyabb jövedelem keletkezhet, ami kedvezőbb adózási helyzetet eredményezhet.
A NAV tájékoztatása szerint a 45%-os költséghányad 2027-től tovább emelkedik 50%-ra. Ezért azoknak az egyéni vállalkozóknak, akik átalányadózásban gondolkodnak, érdemes 2026-ra és 2027-re előre is kalkulálniuk.
Az átalányadózás 2026-os szabályairól a NAV átalányadózásról szóló tájékoztatója ad hivatalos kiindulópontot.
Gyakorlati tanács: az átalányadózás választása előtt érdemes könyvelővel kiszámolni, hogy a vállalkozás bevétele, költségszerkezete és ügyfélköre alapján valóban ez-e a legkedvezőbb adózási forma.
3
Szocho és járulékok: csökkenhet a minimális teher
2026-tól a főfoglalkozású egyéni és társas vállalkozók esetében csökken a havonta minimálisan fizetendő szociális hozzájárulási adó alapja. A korábbi 112,5%-os szorzó helyett a szocho alapja a minimálbér vagy garantált bérminimum 100%-ához igazodik.
Ez a változás bizonyos vállalkozóknál érezhető könnyítést jelenthet, különösen azoknál, akik főállású vállalkozóként a minimális járulékalapok alapján teljesítik közterheiket.
Fontos változás az is, hogy 2026-tól nemcsak az átalányadózóknak, hanem a vállalkozói jövedelem szerint adózó egyéni vállalkozóknak is elegendő lehet negyedévente bevallaniuk a tb-járulékot és a szochót.
A minimálbérhez és garantált bérminimumhoz kötött adó- és járulékalapok változása több területet is érinthet, ezért az év elején célszerű friss kalkulációt kérni a könyvelőtől.
4
KIVA: több cég választhatja a kisvállalati adót
2026-ban kedvezőbbé válik a KIVA, vagyis a kisvállalati adó választása is. A belépési feltételek bővülnek, így több olyan társas vállalkozás is megvizsgálhatja ezt az adózási formát, amely korábban már nem fért bele a határokba.
A NAV aktuális KIVA információs füzete szerint a KIVA választásának egyik fő feltétele, hogy a vállalkozás átlagos statisztikai állományi létszáma várhatóan ne haladja meg a 100 főt, a bevétele és mérlegfőösszege pedig a 6 milliárd forintot.
A részletszabályokról a NAV kisvállalati adóról szóló információs füzetében lehet tájékozódni.
A KIVA sok vállalkozásnak kedvező lehet, de nem minden esetben jobb a társasági adónál. Döntés előtt érdemes megvizsgálni a bérköltséget, az osztalékterveket, a beruházásokat és a várható eredményt is.
5
Társasági adó: könnyítés az adóelőlegeknél
2026-tól több társaságiadó-alany számára jelenthet könnyítést, hogy a negyedéves társasági adóelőlegfizetésre vonatkozó határ 5 millió forintról 20 millió forintra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy több cég kerülhet át havi előlegfizetés helyett ritkább, negyedéves előlegfizetésre.
Naptári éves adózóknál az új szabály gyakorlati hatása 2026-ban, a 2025. évi adófizetési kötelezettség alapján megállapított előlegeknél jelentkezhet.
A társasági adóval kapcsolatban továbbra is fontos az előlegfizetési kötelezettségek, a kedvezmények, a K+F jellegű tételek és az esetleges beruházási adókedvezmények körültekintő kezelése. Nagyobb vagy összetettebb vállalkozásoknál ezekről mindenképpen érdemes adótanácsadóval egyeztetni.
A társasági adóelőleg-fizetés ritkulása adminisztrációs könnyítést jelenthet, de a cash-flow tervezés továbbra is fontos, mert a negyedéves befizetések összege nagyobb lehet.
6
Számviteli könnyítés: nőnek a mikrogazdálkodói értékhatárok
2026-ban emelkednek a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolókészítés értékhatárai is. A NAV összefoglalója alapján a mérlegfőösszegre vonatkozó határ 150 millió forintról 180 millió forintra, az éves nettó árbevételre vonatkozó határ pedig 300 millió forintról 360 millió forintra nő.
Ez több kisebb vállalkozás számára teheti elérhetővé az egyszerűsített beszámolókészítést, amely csökkentheti az adminisztrációt és egyszerűbb számviteli működést eredményezhet.
Fontos azonban, hogy a beszámolókészítési forma kiválasztása nem csak méretkérdés. Figyelembe kell venni a vállalkozás tulajdonosi szerkezetét, finanszírozási igényeit, banki kapcsolatait, pályázati terveit és a jövőbeni növekedést is.
7
IFRS: mire figyeljenek az IFRS szerinti beszámolót készítő cégek?
Az IFRS-t alkalmazó vállalkozásoknál 2026-ban nem teljes rendszert átalakító változásokról, hanem inkább célzott standardmódosításokról érdemes beszélni. Ezek közül kiemeltek az IFRS 9 és IFRS 7 módosításai, amelyek a pénzügyi instrumentumok besorolásához, értékeléséhez és közzétételéhez kapcsolódnak.
Az IASB 2024-ben adta ki az IFRS 9 és IFRS 7 módosításait, amelyek 2026. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves beszámolási időszakokra hatályosak. A módosítások érinthetik például az elektronikus fizetési rendszereken keresztül rendezett kötelezettségek kezelését, a pénzügyi eszközök szerződéses cash flow-jellemzőinek vizsgálatát, valamint bizonyos közzétételi követelményeket.
Az IFRS Foundation összefoglalója szerint 2026. január 1-jétől több új követelmény is hatályba lép, köztük az IFRS 9 és IFRS 7 módosításai, valamint az Annual Improvements to IFRS Accounting Standards—Volume 11. Erről részletesebben az IASB IFRS 9 és IFRS 7 módosításokról szóló tájékoztatójában lehet olvasni.
IFRS-t alkalmazó cégeknél a 2026-os beszámoló előtt érdemes auditorral és számviteli szakértővel egyeztetni, különösen akkor, ha a vállalkozás pénzügyi instrumentumokat, csoporton belüli finanszírozást vagy összetettebb finanszírozási struktúrákat használ.
8
Iparűzési adó: ne csak az országos adóváltozásokat figyelje
A 2026-os adóváltozások áttekintésekor sok vállalkozás elsősorban az áfára, szochóra, átalányadóra, KIVA-ra vagy társasági adóra figyel. Ugyanakkor nem szabad megfeledkezni a helyi iparűzési adóról sem, amely sok cég számára továbbra is jelentős költségtényező lehet.
Az iparűzési adó mértéke településenként eltérhet, és vannak olyan települések, ahol az IPA mértéke 0%. Ezért a székhelyválasztás vagy székhelyváltás bizonyos vállalkozásoknál adóoptimalizálási lehetőséget is jelenthet.
Ha szeretné megnézni, hogy az Ön vállalkozása esetében mekkora megtakarítás érhető el, érdemes használni az iparűzési adó kalkulátort, illetve áttekinteni az iparűzési adó optimalizálás lehetőségét.
Fontos: az iparűzési adómentes székhely nem minden vállalkozásnak jelent automatikus teljes adómegtakarítást. Ha a cégnek más településen telephelye vagy fióktelepe van, az adóalap-megosztási szabályokat is vizsgálni kell.
9
Mit érdemes átnézni 2026 elején?
A 2026-os változások miatt minden vállalkozásnak érdemes év elején egyeztetnie könyvelőjével. Nem biztos, hogy minden módosítás érinti a céget, de több olyan szabály van, amely kedvezőbb adózást vagy egyszerűbb adminisztrációt eredményezhet.
- Megéri-e az alanyi áfamentesség választása vagy megtartása?
- Átalányadózóként kedvezőbb lesz-e a 45%-os költséghányad?
- Főfoglalkozású vállalkozóként hogyan változik a szocho- és járulékteher?
- Érdemes-e KIVA-ra váltani vagy KIVA-ban maradni?
- Érinti-e a céget a társasági adóelőleg-fizetés gyakoriságának változása?
- Alkalmazható-e egyszerűbb beszámolókészítési forma?
- Van-e iparűzési adómegtakarítási lehetőség székhelyváltással?
- IFRS-es cégként kell-e számviteli vagy közzétételi változásokra készülni?
Az év eleji adózási áttekintés azért is hasznos, mert a kedvezőbb adózási módok egy részét határidőhöz kötötten lehet választani, más esetekben pedig a döntés egész évre vagy akár több évre is hatással lehet.
✓
Összegzés: 2026-ban érdemes tudatosan újratervezni az adózást
A 2026-os adó- és számviteli változások több vállalkozás számára hozhatnak könnyítést. Az alanyi áfamentesség értékhatárának emelése, az átalányadózás kedvezőbb költséghányada, a szochoalap csökkenése, a KIVA-határok bővülése és a társasági adóelőleg-fizetés egyszerűsödése mind olyan terület, amelyet érdemes áttekinteni.
Ugyanakkor minden vállalkozás helyzete egyedi. Ami az egyik cégnek kedvező változás, az a másiknak akár semleges vagy kevésbé előnyös is lehet. Ezért a döntéseket nem érdemes általános cikkek alapján meghozni, hanem könyvelővel, adótanácsadóval vagy számviteli szakértővel egyeztetve.
A helyi iparűzési adó és a székhelyválasztás kérdését sem érdemes kihagyni az éves adótervezésből. A Company Assistant Service Kft. székhelyszolgáltatási csomagjai azoknak a vállalkozásoknak kínálnak megoldást, amelyek rendezett, ellenőrizhető és iparűzési adó szempontjából is kedvező székhelyet keresnek.
